Lillafüred az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A vízesésről, a Palotaszállóról vagy a Hámori-tóról készült képeket sokszor látjuk. Most azonban néhány olyan múltidéző felvételt mutatunk, amelyek talán kevésbé ismertek.
Lillafüred emblematikus épülete az 1930-ban felépült Palotaszálló, amely nemcsak földrajzi, de átvitt értelemben is központi helyet foglal el a településen. De milyen volt Lillafüred előtte?
Az üdülőtelep fejlesztése az első világháború után indult meg, amelynek csúcspontját a neoreneszánsz Palotaszálló jelentette. Lillafüred azonban már korábban is létezett, de a századforduló környékén még csak egy kisebb szálloda, és magánvillák voltak itt. Ez a kép 1920-ban készült, akkor a Palotaszálló helyén még sűrű bokros és fás rész volt. A terület közepén látható tornyos épület az 1906-ban felépült Weindlich-villa, Weindlich Pál miskolci kereskedő nyaralója, ami ma is megvan még, étterem működik benne.
Lillafüred nemcsak különleges klímája és gyönyörű környezete miatt volt vonzó a vendégek számára. A Felsőhámori Gyógyfürdőház kúráit is sokan igénybe vették, és az üdülőtelep a téli sportok kedvelőit is várta, az illetékesek szerették is volna Lillafüredet a téli sportok központjává tenni. Az alábbi Filmhíradó felvételek az 1931-es lillafüredi sporthét történéseiről mesélnek. Volt itt sífutóverseny, műkorcsolya bemutató, ródli-és bobpálya, sőt síugróverseny is.
De persze nyáron is zajlott itt az élet. A tavon csónakázni, vitorlázni lehetett, a fürdőzőknek pedig a 20-as években strandot hoztak létre. A tó hideg vize miatt azonban csak a bátrabbak merészkedtek a vízbe.
1931. március 29-e különös nap volt Lillafüred életében, ugyanis ekkor lebegett el az égen a Graf Zeppelin. A híres légi jármű a németországi Friedrichshafenból indult, majd a csepeli Weiss Manfred gyár repülőterén leszállt, hogy néhány szerencsés, és kellően fontos ember utasként is tehessen egy kört Magyarország felett. Köztük volt Horthy István, gróf Almássy László Afrika-kutató és Karinthy Frigyes is. A csodaszivarra azonban sokkal többen voltak kíváncsiak, Csepelre több mint 40 ezer ember ment ki, hogy szemtanúja lehessen a nagy eseménynek.
A Zeppelin eredetileg az ország nyugati része felett repült volna, de a kedvezőtlen időjárás miatt inkább kelet felé indultak. Átrepültek a Mátrán, Eger irányából érkeztek Miskolc fölé, majd a lomha óriás bekúszott a lillafüredi égre is. Természetesen itt is sokan kíváncsiak voltak a különös égi vendégre. A hideg ellenére zsúfolásig megtelt a Zsófia-kilátó legfelső szintje, mindenki látni akarta a több mint 200 méter hosszú óriást. A Zeppelin innen aztán délnek fordult, Szeged irányába, onnan Debrecen felé, majd vissza Budapestre, ahonnan a rövid pihenő után tért vissza a Bodeni-tó partjára.
