Szomorú látvány, amikor kirándulás közben szemetet kell kerülgetnünk. Összeszedtük, mi a baj vele, ha a szemetedet a kirándulás helyszínén hagyod, még akkor is, ha a szemetesbe dobtad. Mi az, amit akkor se dobj el az erdőben, ha amúgy lebomlik?
Az erdő lakói, bár nem tudják szóvá tenni, de azért biztosak lehetünk abban, hogy nem boldogok attól, ha szeméthalmokat kell kerülgetniük. És a látvány csak a kisebbik baj, mert simán megtörténhet, hogy egy vaddisznó tévedésből lenyeli a fák között lapuló nejlonzacskót, vagy egy madárfióka megfullad a nyakára tekeredett műanyag madzagtól, amit a szülei fészekanyagként használtak. És akkor még nem is beszéltünk az illegális hulladéklerakókba kikerülő veszélyes anyagokról, amelyek mérgezhetik a talajt, a vizet és a környező élővilágot.
A természet nem ingyenes szemétlerakó
A természetbe kikerülő hulladékokkal kapcsolatban olykor egészen abszurd történetek is akadnak. Néhány éve Észak-Amerikában egy kidobott gumiabroncs szorult egy vapiti nyakára. A szarvas két éven át élt együtt a gumiabronccsal, míg végül a vadőrök le tudták szedni róla. A két év alatt az abroncsban 5 kilónyi üledék, ág és egyéb növényi rész gyűlt össze, így az állat a végén már 16 kilónyi plusz terhet hordott magával.
Mint sok más probléma esetén, a szemétkérdésben is a megelőzésre kellene törekedni. Bár mindig lesznek lelkes önkéntesek, akik mások után összeszedik a szemetet, de nem lenne sokkal egyszerűbb, ha eleve senki nem szemetelne, és nem nézné ingyenes szemétlerakónak a természetet?
Bár sok helyen vannak erdei kukák, a népszerű kirándulóhelyeken ezek hamar megtelnek. A szemetet aztán szerteszét viszi a szél, vagy széttúrják azt az állatok élelem után kutatva. Az is könnyen belátható, hogy az erdészeteknek, önkormányzatoknak, a nemzetipark-igazgatóságoknak nincs elegendő kapacitása arra, hogy rendszeren kiürítsék az erdei kukákat.
Tudatos természetjáróként ezért vigyük haza magunkkal a szemetünket.
Ha nem csak a magunk után akarjuk rendben hagyni az erdőt, de szívesen tisztítjuk meg mások után is, akkor több lehetőségből is választhatunk. Számos szemétszedési akció indul rendszeresen az ország különböző pontjain, ilyen például a TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért vagy minden nyáron, most már két helyszínen elinduló PET Kupa.
De egyre jobban hódít a szemétszedős kocogás vagy futás, a plogging. Svédországból indult, a lényege pedig pofonegyszerű: jogging, azaz kocogás közben kapd fel (svédül plocka) a szemetet, ami az utadba kerül.
Mint egy időkapszula
Időről időre felbukkannak a közösségi oldalakon a földből előkerült régi tejeszacskókat ábrázoló fotók.
A mai kor gyerekei és fiataljai már nem ismerhetik a szocializmus emblematikus árucikkét, a zacskós tejet, de úgy tűnik, ezek az örökkévalóságnak készültek, legalábbis a zacskók, így még ma is meg lehet azokat mutatni eredeti valójukban.
Van olyan eldobott és több mint 40 év után megtalált tejes zacskó, ami az alacsony vízállású Dunából került elő. Lebomlásnak nyoma sincs rajta, és még a feliratok is szinte tökéletesen olvashatók.
A műanyagok, például a PET palackok évszázadok alatt apró, olykor szemmel is alig látható darabokra esnek szét. Ezeket hívjuk mikroműanyagoknak, amelyekről egyre többet lehet hallani, mára ugyanis globális problémát jelentenek. Hogy pontosan mekkorát, arról egyelőre még keveset tudunk. Az azonban már látszik, hogy a mikroműanyagok mindenhol ott vannak, a magas hegyek csúcsától kezdve a sarkvidékeken és az óceánokon át a hazai folyókig.
De nemcsak körülöttünk, már bennünk is ott vannak – egyre több vizsgálat utal arra, hogy a bennünk lévő parányi műanyagdarabkák számos területen egészségügyi kockázatot jelentenek.
Vidd haza, és dobd a szelektív kukába
Az erdei tűzrakóhelyeken sajnos gyakran látni elégetett, megolvadt PET palackokat. Ez nemcsak azért probléma, mert a törvény értelmében tilos bármilyen műanyag égetése, hanem azért is, mert ezekből az anyagokból égés közben számos károsanyag szabadul fel, vagyis a probléma nem szűnik meg, csak átalakul.
A műanyag palackok égetésekor szén-monoxid és dioxinok kerülnek a levegőbe. A dioxin klórt tartalmazó, mérgező szerves vegyület, melynek belélegzése elősegíti az asztmás betegségek kialakulását, különböző hormonális problémákat és allergiákat okozhat.
Ha az erdőben eldobjuk, egy alumínium doboz jó pár száz év múlva is közel ugyanolyan formában ott lesz, miközben újrahasznosítással az alumínium hamar visszakerülhet a körforgásba. Ezért a túrára magunkkal vitt üdítős vagy sörös dobozt, ha kiürült, ne hagyjuk a tűzrakóhelynél, ne dobjuk az erdei kukába, vigyük haza és tegyük szelektív gyűjtőbe.
Jelezd, ha illegális hulladéklerakót találtál
Az emberi terhelés a főváros környéki erdőkre különösen nagy veszélyt jelent. A szemetelés és az illegális hulladéklerakás nyomán minden évben több tízezer köbméternyi szemét kerül az erdőkbe. Ez a mennyiség körülbelül egy ötezer fős település évi kommunális hulladékmennyiségének felel meg.
2020-tól 2022 év végéig közel 20 ezer tonnányi illegális szemétlerakatot szüntettek meg a hazai erdőkben az erdészetek. Az illegális hulladéklerakás szabálysértésnek, vagy akár bűncselekménynek is minősülhet Magyarországon.
A veszélyes hulladék illegális elhelyezésének büntetése már öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Ez azonban sajnos még mindig nem jelent elég visszatartó erőt.
Ha az erdőt járva illegális szemétlerakót látsz, két applikáció segítségével is jelezheted ezt a területileg illetékes hatóság számára. Az egyik a Hulladékradar, a másik pedig a Hulladékvadász applikáció. A pontos GPS-koordináta mellett fotót is kell mellékelni, és meg lehet adni a talált hulladék típusát is.
A zöld hulladék sem való a természetbe, akkor sem, ha még él
Sokfelé lehet látni, hogy erdőszéli házakból kihordják a levágott füvet, lenyesett ágakat, lehullott gyümölcsöt az erdőbe, mondván, növények ezek is, majd lebomlanak.
Ez azonban téves következtetés, az erdőbe kihordott zöld hulladék számos problémát okozhat. Például azért, mert odacsalogatja a vaddisznókat és a rágcsálókat, de az elszáradt gally és fű fokozott tűzveszélyt is jelent.
Zöldhulladékkal "kiszabadult" jácint
A kupacok alatt a növényzet nem tud felújulni, a tájidegen örökzöldek bomlásuk során megváltoztathatják a talaj kémhatását, ami a talaj élővilágára is negatív hatással van, de a kerti hulladék erdőbe való kirakása az inváziós fajok számára is utat nyithat a természetbe.
Az inváziós fajok olyan tájidegen fajok, amelyek megtelepedésük után egyre nagyobb területet képesek meghódítani az őshonos fajok kárára. A legismertebb hazai inváziós fajok közé tartozik például a parlagfű, a kanadai aranyvessző, a gyalogakác vagy a selyemkóró.
Vannak olyan fajok, amelyek véletlenül kerültek be hozzánk, ilyen például a parlagfű, ami valószínűleg egy vetőmag-szállítmánnyal érkezett Európába, de olyan fajok is vannak, amelyek kertekből kiszabadult dísznövényként lettek invázióssá. Ilyen például a kiskunsági homokon előforduló pálmaliliom. Ez az Észak-Amerikában honos faj nálunk kedvelt dísznövény, amit a kiskunsági tanyákon is szívesen ültettek. A tanyákról aztán könnyen kivadult a növény, ezért bizonyos helyeken ma már az akácok között is vígan tenyészik.
Vannak olyan inváziós fajok, amelyek a zöldhulladékkal jutnak ki a kertből, és kezdik meg hódító útjukat. Így juthatott ki a hazai erdőkön, mezőkön vadon előforduló kaktuszok egy része is. Vannak olyan kaktuszok is, amiket megunhattak otthon, sajnálták őket eldobni, ezért kivitték őket a határba, hogy ott éljenek tovább. Nem sejtik azonban, hogy ezzel újabb problémának ágyaztak meg.
Virágzó fügekaktuszok a kiskunsági napsütésben
Igen, jól olvasod, kaktuszok is élnek nálunk – a leggyakrabban a medvetalpkaktuszokkal vagy más néven fügekaktuszokkal lehet találkozni. Ezek eredetileg Észak-Amerikában honosak, egészen Kanadáig előfordulnak, szóval simán átvészlik az enyhébb téli fagyokat. Az országban már több helyen is vannak kisebb vadon élő állományok, például a Vértesben, a Pilisben vagy a Kiskunságban. Egyelőre ezek még kontrolálható állományok, de a szakemberek szerint nem árt, ha rajtuk tartjuk a szemünket, mert egy bizonyos ponton túl már nem lehet majd visszafogni őket.
