Megmenekülhet a legveszélyeztetettebb magyarországi puhatestű

Visszatelepítették a fekete bödöncsigát eredeti élőhelyére, a Sály falu melletti Vízfő-forrásba, ahonnan korábban kipusztult, de további természetvédelmi beavatkozások kellenek, hogy fenn is maradjon.

Szerző:
A Magyar Természettudományi Múzeum sajtóközleménye
Fotó:
Fehér Zoltán
Wikipédia / Zsuzsakossuth
2017. május 2.

Visszatelepítették a fekete bödöncsigát eredeti élőhelyére, a Sály falu melletti Vízfő-forrásba, ahonnan korábban kipusztult, de további természetvédelmi beavatkozások kellenek, hogy fenn is maradjon.

A fekete bödöncsiga pannon endemizmus, a Tisza, a Száva és a Duna vízgyűjtő területeinek bennszülött faja. Korábban 15-20 lelőhelyét ismerték, viszont az elmúlt fél évszázad alatt ezek többségéről kipusztult. Mostanra összesen négy természetes populációja maradt a világon. Az utolsó hazai állománya a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kácson van, ezen kívül ismert még kettő Ausztriában és egy Szlovéniában.

 


Ez a csigafaj különösen érzékeny a környezetének megváltozására, és már viszonylag kismértékű zavarás is végzetes lehet egy-egy populáció számára. Magyarországon fokozottan védett, de ennek ellenére az a tény, hogy a teljes hazai állomány egyetlen forrásban él, okot ad az aggodalomra. Szakértők ezért már évek óta szorgalmazták a kácsi populációból egyfajta „biztonsági másolatok” létrehozását.

 


A Sályra történő visszatelepítés 2010-ben kapott hatósági engedélyt, az előkészítésében, a kivitelezésben, valamint az utána követő monitorozásban a Magyar Természettudományi Múzeum, az Állatorvostudományi Egyetem, valamint az Eszterházy Károly Egyetem szakemberei vettek részt.

 


A 2010 és 2012 között áttelepített egyedek utódaiból mostanra önfenntartó állomány alakult ki Sályon. Az áttelepített bödöncsigák egyelőre csak a Sályi-pataknak a Vízfő-forrás alatti legfelső szakaszán fordulnak elő, ahol köves a patakmeder. Miután ezek az állatok szilárd aljzatot igényelnek, nem várható, hogy az eliszaposodott szakaszokon elszaporodjanak. Az áttelepítést végző szakemberek ezért javasolják a Sályi-patak természetvédelmi kezelését, konkrétan a patak felső néhány száz méteres szakaszán a meder kikövezését. Véleményük szerint ez a beavatkozás elősegítené azt, hogy a bödöncsigák nagyobb területen tudjanak elterjedni, és ezáltal a mostani, még igen sérülékeny állomány kellően megerősödjön.


A fekete bödöncsigáról a Turista Magazin 2017 májusi számában is olvashatsz.


A 2010-es áttelepítést a NatFilm stábja rögzítette:

 

Cikkajánló