Bár a trabiciklinél jócskán lecövekeltünk a döbbenet miatt, de utána egészen az őskerékpár eredethű replikájáig kalandoztunk a kerékpár történelmében - végig tátott szájjal ebben az egyedülálló gyűjteményben.
Májusi, tematikus (Palócföld) lapszámunkban nem állítunk kevesebbet, minthogy a Cserhát egy igazán klassz kerékpáros terep. Két Keréken rovatunk írásában "körbetekertük a Palócföld szívcsakráját", s egy tökéletes ízelítőt adunk abból, hogy a kerékpár a legjobb módja felfedezni e csodálatos vidék bájos falvait. Balassagyarmaton, a hős palóc városban pedig az ország első kerékpármúzeumát találjuk. Kell ennél jobb apropó, hogy útnak induljunk? Most bemutatjuk ezt az egyedülálló kiállítást.
A különleges, egyes magángyűjtők anyagát bemutató múzeum viszonylag új. 2019-ben Balassagyarmatot is érintette a Tour de Hongrie kerékpárverseny, s ebből az alkalomból három gyűjtő is kiállított néhány muzeális kerékpárt a város főterén. A gyarmati Olexa Miklós, a későbbi gyűjtemény kezdeményezője elbeszélgetett velük, s kiderült, hogy ugyan az országban nagyon sokan foglalkoznak kerékpárok és azokhoz kapcsolódó relikviák gyűjtésével, restaurálással, de nincs hol kiállítani a becses darabokat. Így aztán van olyan gyűjtő, aki több tucat muzeális kerékpárját a garázsban tárolja. Miklósnak pedig volt egy ötlete, szabad helyisége, no és egy nagy adag lelkesedése, ami mondjuk nem csoda, hiszen ő az Ipoly menti kerékpáros turisztika elszánt civil mozgalmára és túravezetője.
Kerékpáros csoport a múzeumban
Az országhatár szomszédságában álló múzeum előzetes bejelentkezéssel látogatható és garantáltan mindenkinek tátva marad a szája, aki csak kicsit is érdeklődik a technikai fejlődés és különösen a kerékpározás iránt.
Az ősbiciklitől a velocipédig
A múzeum egyik ékessége minden bizonnyal a világ első kerékpárjának tartott, ún. Macmillan bicikli replikája. Az eredetit egy Kirkpatrick Macmillan skót kovács készítette 1840-ben, a replikát pedig a Közlekedési Múzeum vezető muzeológusa, Hídvégi János. Azért tartják ezt a világ első kerékpárjának, mert szabadalomként lett bejegyezve. Mellette áll a beszédes nevű Boneshaker (csontrázó) futógép Sajgó Csaba gyűjteményéből.
A velocipéd kifejezés hazánkban elterjedt, máshol magas-, vagy nagykeréknek nevezik inkább
Az 1800-as évek első felében a francia Pierre Michaux készítette el a fémvázas, fa kerekekkel rendelkező futógépek prototípusát. Könnyű elképzelni, hogy gumiabroncsok nélkül mennyire rázhatott ez a szerkezet, amelyen ráadásul hasalni kellett.
A sokak által ismert velocipédek korszaka 1860-1880 között volt. Mivel ekkoriban még nem találták fel a láncot, ezért a kerék nagyságának (a kerületi sebesség) növelésével érték el a nagyobb sebességet.
A látványt ismerjük, s bizony könnyű megérteni, hogy ma is van, aki beleszeret ezekbe a csodálatos eszközökbe, én is szívesen kipróbálnám (látni is lehet néhány szenvedélyes gyűjtőt itt-ott, akik korabeli öltözetben tekernek sajátos kinézetű bringájukon). A velocipédeken a pedál együtt forog az első kerékkel, s mivel a kerekek méretét egy ponton túl nem növelhették (hiszen akkor még a leghosszabb lábú sportoló sem érte volna el a pedált), ezért a kerékpár fejlődése végül más irányt vett.
Egy velocipéd Sajgó Csaba gyűjteményéből
A golyóscsapágytól a Grazielláig
A mai országúti kerékpárok egyik ősét is felfedezhetjük természetesen a múzeumban: az 1892-1895 között gyártott Aeolus kerékpár William Bown műhelyéből már golyóscsapággyal készült. De látható a gyűjteményben Magyarország legrégebbi, eredetiben megmaradt, a mai napig versenyképes, nem restaurált pályaverseny kerékpárja is 1910-ből. Sőt, a múzeumban megtudhatjuk azt is, hogy miért volt sokáig divatban a háromkerekű versenybringa az Egyesült Királyságban.
A rengeteg más érdekesség közül nem könnyű kiemelni egyet-egyet. A Klein Rascal hegyikerékpár (1991) különlegességét nemcsak elsőre feltűnő, fluoreszkáló színe jelenti, hanem azok a különleges fémötvözetek, amelyekből a világ vezető műszaki egyetemén (Massachusetts Institute of Technology) kikísérletezték. Ha már terepbringa: ezek közül minden bizonnyal az ún. slingshot MTB kerékpár a gyűjtemény legérdekesebb darabja, hiszen itt az egész váz rugózott használat közben egy különleges technikai megoldásnak köszönhetően.
Ez a híres slingshot MTB kerékpár
De találunk itt olyan kerékpárt is, amely az abroncson elhelyezett rugókon gördül. Ez a fantázia-kerékpár ugyan sosem volt forgalomban, de az első világháború gumihiányában katonai fejlesztők valóban készítettek ehhez hasonló modelleket.A Graziella pedig nem más, mint a kempingbicikli ikonikus őse, amely a kempingkultúra elterjedésével született meg.
A rugókon gördülő kerékpár
A bájos Graziella formája mindenki számára ismerős lehet
Végül, de nem utolsósorban ott van a közúton szabályosan használható trabicikli, amelyet Szaniszló Zsolt készített 2020-ban Trabant alkatrészek felhasználásával. Egy szó, mint száz: ha eddig nem jártunk volna még a hős palóc városban, akkor az ország első kerékpármúzeuma a legjobb apropó a Civitas Fortissima felfedezéséhez, hiszen – ahogy a múzeum mottója is mondja -, „amíg ember és gravitáció lesz, kerékpár is lesz".
A trabicikli egyéb kerékpár-csodák között
Bővebb információ: ITT.
Vásárold meg májusi lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és olvasd el cikkeinket!
Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
A cikk 2021-ben jelent meg először.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
