A Szabadtéri Néprajzi Múzeum legújabb attrakciója segítségével nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak életébe is beleshetünk. A felépített város- és falurészlet épületeiben a tárgyi kiállítások és interaktív játékok mellett korabeli lakók is megelevenednek.
A Skanzen legújabb, Erdély kiállításának épületegyüttesében a kisvárosi részben hat ház, a falusiban pedig öt porta található. A hangulatos kisvárosi tér körül láthatunk egy Kós Károly tervezte sepsiszentgyörgyi ügyvédlakást, egy szecessziós homlokzattal rendelkező marosvásárhelyi nyomdát, egy századfordulós kisváros hangulatát idéző marosvásárhelyi kávéházat, egy székelyudvarhelyi postahivatalt, és a legnagyobb polgári patikák mintájára működő székelykeresztúri patikát is.
A falusi kiállítási részen a porták mellett felhúztak egy templomot, egy iskolát és egy kultúrházat is, de a falak nem csupán építészeti és kulturális értékeket és sajátosságokat őriznek, hanem olyan egyedi emberi sorsokat és történeteket mutatnak be a társadalom minden rétegéből, amelyeken keresztül átfogó és hiteles képet kaphatunk Erdély történelméről.
Az Erdély épületegyüttes megvalósulásával a Skanzen hatvan hektáros területe tizenöt hektárral növekedett, az új kiállítási egységhez pedig stílusosan egy határátkelőn és a főút alatt átvezető alagúton keresztül juthatnak el a látogatók, az Erdély kapuja nevet viselő létesítményen át.
A képre kattintva galéria nyílik!
A látványelemekkel, digitális eszközökkel, modern interpretációs elemekkel egy olyan 21. századi kiállítást valósítottak meg, amely az épületek, enteriőrök bemutatása mellett a történetmesélésre, egyéni történetek, sorsok és történelmi események bemutatására is vállalkozik. Sőt, a beöltözős helyszínen kipróbálhatjuk a korszak divatos ruhadarabjait is.
A falusi kiállítás lakóházai között a Szászújfalusi porta az erdélyi szász kultúra sokszínűségét mutatja be, a Hosszúfalusi portán a hétfalusi csángók életmódját ismerhetjük meg, a Balavásári portán pedig a Kis-Küküllő mente építészete és életmódja mutatkozik be, emellett az erdélyi konyha mindennapi alapanyagáról, a puliszkáról is sok mindent megtudhatunk. Az Erdély épületegyüttes legrégibb épületében, a Csíkszentsimoni portán a csíki népszokásokkal és ünnepekkel ismerkedhetünk, de itt láthatjuk az erdélyi identitás meghatározó elemét is, a székelykaput. A Homoródalmási porta festett bútoraival fog elvarázsolni minket, amelyek mintájára akár magunk is készíthetünk festett ládát.
A képre kattintva galéria nyílik!
Egyedülálló látványossága az Erdély épületegyüttesnek az élőtörténelem interpretáció, amelynek segítségével a portákat járva, a lakóházakba betérve a századfordulós kisváros korhű ruhákba öltözött lakóival találkozhatnak a látogatók.
A szentendrei Skanzen és az új Erdélyi kiállítás nyitvatartását, a belépőjegyek árát és további információkat a szabadtéri múzeum honlapján, ide kattintva találtok.
