Újpesti panelek, káposztásmegyeri társasházak, a forgalmas M0-ás. Mellettük viszont ott van az Újpesti-láp, a Farkas-erdő és az egyetlen hazai őshonos homoktövis-állomány. Észak-Pesten járunk, ahol a város mostanra kétségkívül háttérbe szorította a természetet, de még így is maradtak értékek. Ezeknek azonban nagy szüksége van a védelemre.
A Megsebzett táj- Észak – Pest és környékének természeti értékei, veszteségei című film ötletgazdája, egyik írója és rendezője dr. Kriska György az ELTE Biológiai Intézetének docense, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Őt legtöbben a dunavirágok kutatójaként és szószólójaként ismerik, de lelkes lokálpatriótaként és természetvédőként évtizedek óta kutatja és védi Észak-Pest és a környék megmaradt természeti értékeit.
Ahogy azt a filmben is láthatjuk, ő már 1998-ban ott volt az M0-ás körgyűrű építésekor, és szót emelt a természeti pusztítások miatt, de 25 évvel később ugyanúgy ott van a helyi erdő megvédéséért rendezett tüntetésen.
2007 és 2013 között a Dunakeszi-láp megmentéséért küzdő civil összefogás szakmai vezetője volt, munkájuk eredménye, hogy nem épült többezres áruházi parkoló az értékes láp helyén. A film másik készítője az ismert természetfilmes Szendőfi Balázs, és operatőrként részt vett a filmben Kriska György fia, Kriska Ferenc is, aki édesapja több filmjében is közreműködött már.
A homoktövis, Újpest emblematikus növénye
Egykor Pest északi része és annak környéke a Gödöllői-dombság peremvidékétől egészen a Duna vonaláig buckákkal tarkított homokvidék volt, gyepekkel, mocsarakkal, lápokkal, láprétekkel, patakokkal, erdőkkel. Aztán a 90-es években megindult nagyarányú építkezések, például az M0-ás körgyűrű építése, mély sebeket ejtettek a tájban.
A lápokat lecsapolták, az erdőket kivágták, a gyepeket beszántották. Az értékes élőhelyek egy része teljesen eltűnt, más részét apró darabokra szabdalták.
Így járt például a fokozottan védett homoktövis nevű cserje élőhelye is. Az ország egyetlen őshonos állománya itt, a Dunakeszi felé vezető régi 2-es út menti homokpuszta-gyepeken él. A homoktövisnek ezt az élőhelyét 1850 óta ismerik, és ma a több egymástól elszigetelt mozaikból álló 40 hektárnyi Újpesti Homoktövis Természetvédelmi Területen közel ezer cserje található. A homoktövis ma már a 4. kerület emblematikus növényfaja, amelyről nemcsak utcát, de bölcsődét, óvodát, iskolát, lakóparkot is elneveztek, sőt még egy emlékparkot is kapott.
A homoktövis egyetlen őshonos hazai állománya itt él
De nem a homoktövis az egyetlen érték a homokpusztagyepeken, hisz azok tele vannak védett növény-és állatfajokkal, mint például a homoki kikerics, a báránypirosító vagy a kunkorgó árvalányhaj. Ezt tudva pedig különösen fájó látni azt a filmben, hogy ennek az eltűnőfélben lévő élőhelynek a szisztematikus pusztítása van, ahol ma is tart. Például a fokozottan védett (!) Erdőkertesi Homokpusztán, ahol a terepmotorosok és a quadosok – némi adrenalinfröccsöt remélve – rendszeresen köröznek, egyre mélyülő sebeket okozva a tájban.
A keréknyomokkal felszabdalt Erdőkertesi-puszta madártávlatból
A Csömöri-patak nyomában
A filmben nagy hangsúlyt kapnak a vízi gerinctelenek, aminek én különösen örültem, hisz a vízi parányok világa tele van izgalmas és kevésbé ismert lényekkel. Kriska György a vízi gerinctelenek szakértője, így a bolharákoktól kezdve a tegzeseken át a búvárpókig, számos fajról láthatunk remek felvételeket. Ez utóbbi faj mesebeli megfelelője egyébként a vízipók, amelyről korábban egy díjnyertes filmet is készített.
Az igazi vízipók: a búvárpók
Számos patakról is szó esik, amelyeknek a medre szinte a teljes budapesti szakaszukon ki van betonozva. De miért? – teszem fel ezt a kérdést minden egyes alkalommal, amikor ezzel a jelenséggel találkozom.
Miért kellett ezeket az élő vízfolyásokat betonteknőbe kényszerített csatornává változtatni, és miért kell ezt még ma is megtenni?
Szegény Csömöri-patak még ennél is rosszabbul járt, ugyanis egy szakaszon még a föld alá is kényszerítették. A film készítői követik a patakot a felszín alá, és közben egy olyan rövid szakaszra is rátalálnak, amit valami véletlen folytán meghagytak a maga természetes valójában. Bár a felette áthaladó, graffitikkel teleszórt vasúti átjáró látványa azért nem feledteti, hol is vagyunk, de döbbenetes látni azt, hogy ugyanaz a vízfolyás mennyire más arcát mutatja természetes állapotában, mint betonmederbe kényszerített csatornaként.
A Csömöri-patak föld alatti útján
Erdő a betonrengeteg közepén
A filmben feltűnnek azok az emberek is, akik fáradhatatlanul küzdenek azért, hogy Észak-Pest és a környék természeti értékei fennmaradjanak. Láthatjuk itt a természetvédőket, akik nemcsak szavakkal, de tettekkel is szerepet vállalnak ebben.
Például önkéntes munkával segítik a homokpusztagyepek fennmaradását, vagy épp egy helyi tüntetésen állnak ki azért, hogy az újpesti Farkas-erdőben ne építsenek lakóparkot.
Ez a közel 50 hektáros, a Megyeri út – Farkas-erdő utca – Óceán-árok utca által határolt erdő egy telepített erdő, de már több mint 100 éves. Tőle nyugatra található és vele határos az Újpesti-láp, amit a környező erdőrészekkel együtt nemrég védelem alá helyeztek. A lakóparkot a Farkas-erdő északnyugati részén, egy magántelken építenék, annak egy része azonban mára beerdősült, és az erdő részévé vált.
Összefogás az újpesti Farkas-erdőért 2023 végén
Az 52 lakásos társasház építéséhez 72 fát terveznek kivágni, épp egy természetközeli állapotú erdőrészletben. Az erdő megmaradása a természetvédelmi szempontokon túl az itt élő emberek miatt is fontos, hisz az erdő számos pozitív hatást gyakorol ránk is. Javítja a levegőminőséget, a mikroklímát, például a forró nyári napokon, de egy erdő már csak a puszta látványával is jó hatással van a lelki állapotunkra.
Ha kedvet kaptatok megnézni a Megsebzett táj című természetfilmet, és szeretnétek találkozni az alkotókkal, megtehetitek azt például ma, február 27-én este 18 órától a Bolygó Közösségi Térben, valamint március 7-én Szentendrén, a P’Art Moziban, ahol először láthatja a közönség Kriska György és Kriska Ferenc Dunavirág Budapesten című filmjét is.
