A kövesdi templomrom valóban különleges, és ez nem valamiféle költői túlzás. Aligha van Magyarországon még egy olyan Árpád-kori templom, amely egy római villa alapjaira épült, és amelynek oltárán nap-éj egyenlőségkor különös fénysugár jelenik meg. Falait török ágyúk rombolták, az idő emésztette rendületlenül, de 800 év sem tudta teljesen eltüntetni. Nemrégiben pedig állagmegóvást, kerítést kapott, és környezete is egyedi módon újult meg.
Az aszófői vasútállomástól délre, a Balaton-part közelében, szántóföldektől körbevéve, egy kis fás liget közepén bújik meg a kövesdi templomrom. Eltéveszteni nem lehet, mert a községből vezető Romkápolna utca és a sárga rom jelzés egyenesen a templomig visz. Mivel a műemlékrom fokozottan védett természeti területen fekszik, a hangulatos fasor szegélyezte földút utolsó néhány száz méterét gyalog vagy bringával kell megtennünk, ide gépjárművel behajtani tilos! Erre tábla is figyelmeztet.
A kövesdi templomrom fokozottan védett természeti területen található, ezért csak gyalog vagy kerékpárral közelíthetjük meg. A tábla után az útra gépjárművel behajtani tilos!
Ahogy besétálunk a templomrom falai közé, azonnal látható, hogy a közelmúltban tereprendezés és állagmegóvás történt. A falak restaurálva, letisztítva, a templombelső rendezetten kisimítva.
A felújított kövesdi templomrom felülnézetből
A templom bejárata melletti Almás-forrás és környezete szintén megújult. A forrás foglalatának háttámláján elhelyezett információs tábla szerint az istenháza az 1260-as években épülhetett egy római kori villa alapjaira. Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletelt, sekrestyés kis templom a tihanyi apátsághoz tartozott, és mára a hajdani középkori Kövesd falu utolsó hírmondója.
Az állagmegóvó munkálatok során az Almás-forrás foglalata is megszépült, egy új információs táblával bővült
A történeti források alapján úgy tudni, hogy a templom a településsel együtt Veszprém 1552-es eleste után pusztult el, amikor a törökök feldúlták az egész Balaton-felvidéket. Kövesd ezt követőn nem népesült be, az építményt azóta romként tartják számon. Konzerváló munkálatokra az épületen először 1958-ban került sor, a régészeti feltárások idején, azóta nem történt felújítás.
A körablak és a fölötte látható különleges gömbdíszes ívsoros párkány a templomrom nyugati oromzatán
A bejárat felett jól látható egy körablak, illetve a főhomlokzaton megőrződött az eredeti, csúcsíves és gömbökkel díszített ívsoros párkány egy jelentős része, amely valószínűleg körbefutott az építmény homlokzatain. A templomhajó nyugati végében az egykori karzat pilléreinek és boltozatainak nyomai láthatók a falakon. A szentély mellett az északi oldalra sekrestye is épült, mindkettőben falazott oltár alapjai láthatók. A sekrestyébe a mostani felújítás során egyedi gyártású kőpadot helyeztek el. 160 méter hosszan a körítőfal nyomvonala mentén új vesszőkerítés is került a templom köré.
A szentély a főoltárral, balra a sekrestye
Mit adtak nekünk a rómaiak?
A romhelyreállítás során a területen talajradaros vizsgálatot végeztek, és a körítőfal nyomvonalának kimutatásán túl a templomromtól északra egy nagy méretű római villakomplexum alaprajzát találták meg. Ezen kívül beazonosították egy római kori vízvezeték nyomait is, amely egy nagy kiterjedésű épület fürdőjében végződött.
A templomrom az északi oldalról, előtte a római korból előkerült oltárkő
A nap mindenkire süt
A napjárás és a templom tájolásának összevetése szintén érdekes eredményt hozott. Kiderült ugyanis, hogy a tavaszi és őszi nap-éj egyenlőség idején, késő délután a nap közvetlenül a főbejárat felett található körablakon keresztül fut be a szentélybe, és megvilágítja a templomrom főoltárát. Erre a jelenségre utalva az ablaknyílás betétjébe egy rézgyűrűt helyeztek el, amely egy latin feliratot rejt: „Sol omnibus lucet”, azaz „A nap mindenkire süt”. A gyűrű párját pedig a szentély oltárára tették, megjelölve így a nap-éj egyenlőség fényfoltjának helyét.
A nyugati oldal belülről, a bejárat mellett láthatók a falon a karzat alatti boltívek nyomai
Ezt a különös fényjelenséget most nem láthattuk, de azt megtapasztaltuk, hogy a nap előrehaladtával még több fény ömlött a romok közé: a fák lombjai közül áttörő folyékony sárga nappatakok óriási fénypászmákkal világították be a kőfalakat. Szeptemberben, az őszi nap-éj egyenlőség alkalmával érdemes lesz ide visszalátogatni, és megcsodálni, hogyan csillan fel egyszerre a két végpont. A kövesdi templomromot és az árnyas fák tövében lévő Almás-forrás csobogó idilljét mindenkinek ajánljuk, mert nyugodt, romantikus hangulatú hely, ahol remekül lehet relaxálni, tájon, életen elmélkedni, vagy csak éppen egy jót chillezni.
A templomrom nyugati oldalán, a bejárat felett a kapuzat ormának lenyomata látható
A 13. századi kövesdi templomrom a ROM Vándor nevű program keretében újult meg. A Market Építő Zrt. önkéntes, társadalmi felelősségvállalási tevékenységének részeként útnak indított projekt célja építészeti örökségünk újrafelfedezése, megóvása és népszerűsítése. Az országban 12 műemléket jelöltek ki, amelyeket az évek során felújítanak. Eddig a töki Árpád-kori romtemplom és a kövesdi templomrom és környezete újult meg 50-50 millió forintból. A következők az ádándi hetyei templomrom és a Regöly község határában található somolyi templomrom lesz.
Tömegközlekedéssel:
A Székesfehérvár-Tapolca vonalon közlekedő vonatokról Aszófő állomáson kell leszállni. A helyközi autóbuszokról Aszófő, vasútállomás bejárati út megállóhelyen célszerű leszállni.
Autóval, bringával és gyalog:
A 71-es útról a Romkápolna utcán délnyugat felé fordulva, mezőgazdasági földek mellett, egy fás-ligetes részen található. A romhoz a Romkápolna utcán a sárga rom jelzést követve egy földúton jutunk el. A romtemplom fokozottan védett természeti területen található, ezért az utolsó pár száz métert (a fok. védett tábla után) csak a kijelölt úton és gyalogosan vagy kerékpárral lehet megtenni. Ide gépjárművel behajtani tilos (kivéve gazdálkodóknak)! Egész évben szabadon látogatható.
