Bár az utóbbi napokban mintha inkább a telet idézné az időjárás, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság hucul ménesének életében változatlanul tavasz van és szerelem, megszületett az első csikó, és nagyon helyes.
A mintegy 200 példánnyal büszkélkedő hucul ménes Jósvafő közelében, Gerés-lápa lapos fennsíkján él. A Kárpátok pónijának is nevezett zömök, kis termetű, nagy munkabírású hucul ló jól bírja a ridegtartást, és a ménes egy része is tavasztól őszig kint van a legelőn, és szabadon járja a több száz hektáros területet. Az idei első kiscsikó megszületéséről a nemzetipark-igazgatóság a Facebook-oldalán számolt be. A kis mén húsvéthétfőn látta meg a napvilágot.
Erről a Kárpátokban kialakult lófajtáról, annyit mindenesetre érdemes tudni, hogy genetikailag igen közel áll az ősi vadlovakhoz és a honfoglaló magyarok lovához. A fajta az Északkeleti-Kárpátokban élő ruszin népcsoportról, a huculokról kapta a nevét. A II. világháború előtt Magyarországon jelentős huculállomány élt, a lovakat főleg katonai célra tenyésztették. 1919 után a Monarchia központi tenyészeteit szétosztották az utódállamok között, Magyarországon alig néhány példány maradt.
A hetvenes évektől Dr. Anghy Csaba, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója gyűjtötte össze a még fellelhető tisztavérű hucul lovakat. Később, 1986-ban ez a tíz kancából álló gyűjtemény átkerült az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz. Erre az összegyűjtött állományra és több külföldről vásárolt tisztavérű egyedre támaszkodva indult el újra a fajta hazai tenyésztése, mely napjainkban is eredményesen folyik.
Ez a lófajta igen barátságos és kíváncsi, melyről magazinunk munkatársai is meggyőződhettek egy korábbi látogatásuk alatt. Galériánkat ide kattintva nézheted meg.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
