15 kisvipera látott napvilágot múlt pénteken a Rákosivipera-védelmi Központban.
Egy 7 éves nőstény 111 nap vemhességet követően 15 utódot fialt. Ahogy a rákosivipera-védelmi projekt Facebook-oldaláról kiderült, a kis kígyók átlagosan 2,4 g-osak és 14 cm hosszúak. Megmérték, majd visszarakták őket a terráriumba, ahol inni kezdtek. Érdekesség, hogy a megszületésüket követően a kígyók azonnal le is vedlenek.
A rákosi vipera a Kárpát-medence legveszélyeztetettebb állatfaja, és kizárólag Magyarországon él. A természetvédelem számára kiemelten fontos a faj megőrzése, ezért is hozták létre a rákosivipera-védelmi programot.
A hímek általában 50 centiméteresre nőnek, a nőstények valamivel hosszabbak, 55-60 centiméteresek. A nemeket a farok hossza és a farokpajzsok száma alapján lehet morfológiai alapon megkülönböztetni. A hímeknél 31-39, a nőstényeknél 22-31 a farokpajzsok száma. A fejtetőn lévő pikkelyek (pajzsok) egyedenként eltérőek, így alkalmasak az egyes példányok azonosítására. Tavasszal, a nászidőszakban, a hímek igen aktívak.
Áprilisban párzanak, ami függ az időjárástól és a rendelkezésre álló táplálékmennyiségtől is. A nőstények 3-4 éves korukra válnak ivaréretté. A nyár vége felé átlagosan 11 utódot hoznak elevenen a világra (a tojások gyakran már az anyaállat testében kikelnek). A kisviperák 12-16 cm hosszúságúak, tömegük pedig csupán 1,5-3 gramm. A rákosi vipera mérge gyengébb, mint a keresztes viperáé, marása gyakorlatilag egy méhcsípésnek felel meg. Eddig halálos marást nem regisztráltak.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
