Mi is tehetünk a körülöttünk élő mókuscsaládok életben maradásáért, ha ilyentájt jobban odafigyelünk rájuk.
Az elmúlt hetekben jöttek világra a mókusfiókák, melyek akár a kertünkben, a közeli parkban vagy az erdőben is születhettek. Ezért először is nem árt, ha ügyelünk arra, hogy ne zavarjuk a fészket, és vezetés közben is legyünk résen, mert a mókusok udvarlás és eleségszerzés közben óvatlanok lehetnek. Fontos az is, hogy ha valamiért ebben az időszakban kell kivágnunk egy fát, jól gondoljuk meg és nagyon vizsgáljuk át, mert a lombok rejtekében vagy a fa odvában is megbújhat a mókuscsalád.
Tudtad, hogy a mókust kelempászmadárnak is hívják? Számunkra a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság cikkéből derült ki a vicces tény. Ráguglizva az is kiderült, hogy a mókus a meggyvágóval osztozik az érdekes néven, illetve, hogy cibókának vagy evetnek is hívja a népnyelv.
A mókusoknak egyébként évente kétszer van szaporodási időszakuk, először februártól áprilisig, majd májustól júliusig. Nem monogámok, egy nőstény több hímmel is párosodhat. Egyszerre 3-4 csupasz, vak kismókus születik 38-42 napos vemhesség után. Csak a harmadik hét után nyílik ki a szemük, és körülbelül negyvennaposan kezdenek el szilárd táplálékot enni. Ezután még 8-10 hétig a mamájukkal maradnak az ágakból, levelekből, mohából készült fészekben.
A nemzetipark-igazgatóság adatai szerint
a fiatal mókusok 75-80%-a nem éli túl élete első telét,
de ez nagyban függ a magterméstől is. A mókusoknak az éhségen kívül leginkább a héjáktól és a nyusztoktól van félnivalójuk, az ő étlapjukon pedig sok minden szerepel a tobozoktól, fakéregtől kezdve a bükkmakkon és a mogyorón keresztül a gombákig, rovarokig, tojásokig.
Érdekesség, hogy a mókusok bundájának színe alkalmazkodik a környezethez vagy a mikroklímához, és vöröses vagy szürkés is lehet. Bár nagyon szelíd állat, legalábbis hagyja magát etetni, ez nem mindig jó ötlet, ugyanis hajlamos elszemtelenedni, de el is hízhat, és a bélrendszerének sem tesz feltétlenül jót.
