A nyolc út kereszteződésénél épült csárdában egykor Rózsa Sándor, Arany János és Erkel Ferenc is megfordult, műveiben megörökítette Petőfi Sándor, Jókai Mór, Móricz Zsigmond. Most felújították a térség egyik legnevezetesebb látványosságát, a kondorosi Csárda Múzeumot.
1740 körül épült a máig nevezetes csárda, vendégfogadó postaállomásként, melyet hajdanán előszeretettel látogatták a betyárok. A helyiek szerint Rózsa Sándor, a betyárkirály is gyakran járt benne. A korszerűsítő munkálatok során felújították a műemléki épület homlokzatát, elvégezték a nyílászárok cseréjét, javítását, korszerűsítették a fűtési rendszert és napelemeket telepítettek. Restaurálták Mihály Árpád és Cs. Pataj Mihály Betyárok rohama a szabadságharcban című nagy méretű festményét, és a látogatóknak interaktív tárlat mutatja be a korabeli csárda- és pásztorvilágot, illetve a betyárok korát.
A műemléképület rekonstrukciója több ütemben történt meg, a most megvalósult fejlesztés mellett egy a mai kor követelményeinek megfelelő kiállítást is létrehoztak, amely még több turistát vonzhat a településre. A beruházás kormányzati és uniós támogatással valósult meg. A projekt részeként a folytatásban a csárda felújítása mellett a település kulturális értékeit bemutató hagyományőrző központot alakítanak ki a lovasközpont szomszédságában, a kondorosi „varrodai tó” partján pedig rendezvényhelyszín épül. A projekt része a Batthyány–Geist család kápolnájának a felújítása is.
Forrás: MTI
