A világhírű filmes, természettudós, akinek sorozatain generációk nőttek fel, május 8-án ünnepli 95. születésnapját. Egy rendkívüli személyiség, a természet emberi hangja, aki nemcsak felfedezte számunkra és velünk együtt a Földet, de közelről látta azt is, hogyan tettük tönkre azt.
Gyerekkorom óta kedvelem Attenborough filmjeit, de most, felnőttként lettem igazán nagy rajongója. Kisfiam kedvéért – és persze a sajátomért is – most már jó pár sorozatát láttam, nem egyszer, sokszor, így volt alkalmam megfigyelni az apró részleteket, volt időm magamban kielemezni a filmeket, a forgatókönyveket, és Attenborough minden rezdülését. Nyilvánvaló, hogy az, amit ő tud, nem pusztán egy szerencsés adottság, egy jól sztorizó, képernyőre termett ember varázsa. Nem, Attenborough sokkal több ennél.
Ő egy modernkori polihisztor
Ezért nem is szeretem, amikor azt írják a neve mellé, hogy narrátor. Mert ő nemcsak elmondja a neki írt szövegeket, de hatalmas tudással is rendelkezik. Épp úgy ért a geológiához, mint a madarakhoz, hüllőkhöz vagy a növényekhez. Számos sorozatnak – mint például a Növények birodalma, Az emlősök élete, az Élet hidegvérrel vagy a Galapágos – ő maga írta a forgatókönyvét. És szerintem ezek a legjobb filmjei.
Ezekben a sorozatokban nemcsak a látvány a lényeg, de Attenborough logikusan érdekes összefüggésekre is rávezeti a nézőt, elmagyarázza, mi miért történt úgy, ahogy, mi pedig nemcsak ámulunk, de észrevételnül tanulunk is. Az pedig külön imádnivaló, hogy 70-80-90 évesesen, ki tudja, hány világkörüli út és sok-sok életre szóló élmény után is úgy tud rácsodálkozni a természet szépségeire, mint egy kisgyerek. Mi pedig itthon, a kanapén, vele utazunk és vele csodálkozunk rá erre a fantasztikus világra, ami körülvesz bennünket. És amit sajnos nem tudtunk megbecsülni.
Egy szemtanú vallomása
Talán nincs még egy olyan ember a földön, aki ennyire közelről nézte volna végig mindazt a pusztítást, amit véghez vitt az emberiség. Aki épp úgy a helyszínen látta azt, hogyan zsugorodott össze a sarki jégtakaró, a borneói esőerdő, hogyan váltak élettelen fehér csontvázzá a korallok és hogyan sodródtak fajok a kihalás szélére.
Ki tudná hát jobban elmagyarázni embertársainak, hogy a világon minden mindennel összefügg, és ha így folytatjuk, a jövő generációinak nem lesz hol élniük. Ezért is készült el a Netflixen látható Egy élet a bolygónkon című film, ami valóban egy szemtanú vallomása. Egy emberé, aki gyerekként még olyan korban élt, amikor a Föld lakossága 2,3 milliárd volt, de mire idős ember lett, már 7,8 milliárdan lettünk, és ezzel párhuzamosan a Föld területének érintetlen vadonjai 66%-ról 35%-ra zsugorodtak. Egy szemtanú vallomása, aki hitelesen tud beszélni arról a szomorú változásról, ami egyetlen emberöltő alatt végbement a bolygón.
Már a hetvenes években, mikor az Élet a Földön sorozatot forgatták, ők maguk is észlelték az első jeleket, és azzal, hogy megmutatták, egyúttal fel is hívták ezekre a figyelmet, és felébresztették a világ lelkiismeretét. „Elszabadult az ember, uralmunk alá hajtottuk a Földet, feléltük a Föld erőforrásait. Nemcsak fajok, de egész élőhelyek kezdtek eltűnni.”
Hatéves kisfiamnak ezt a filmet nem mutattam meg, amikor fülhallgatóval néztem, megkérdezte, most holt tartok. Mondtam, hogy még az elején, most a dinoszauruszok kihalásáról van szó. Egy perc múlva megint megkérdezte. Mondtam, hogy most érkeztünk abba a korba, amikor megjelent az ember. „Hú, ott kezdődik a baj” – mondta ő egy kisgyerek bölcsességével. És igaza van, minden baj itt kezdődött.
Attenborough a filmben szembesít bennünket hibáink sorozatával, végigveszi a legfontosabb problémákat, felvázolja a lehetséges jövőt, de megoldásokat is kínál. És kinek másnak hinnénk el, hogy ha változtatunk, még talán van esély. Most még van. Talán.
Ünnepeljük Attenborough-t a filmjeivel!
A Spektrum Attenborough 95. születésnapja alkalmából természetfilm-maratonnal készül. A május 8-9-i hétvégén a csatorna 10 órányi filmet és sorozatot mutat be a természettudós legújabb munkáiból. Levetítik többek között az Egy vadregényes élet című filmet, ami végigköveti Attenborough rendkívüli életútját, de június végéig még számos izgalmas természetfilm kerül majd műsorra.
A Netflixen egy új háromrészes minisorozata is elérhető már, Az élet színei, ami új megvilágításból mutatja be, hogy a vadon élő állatok hogyan használnak színeket a túléléshez.
De érdemes elővenni Attenborough korábbi filmjeit is, felkutatni a szekrény mélyén megbújó DVD-ket, amelyek ma is ugyanolyan élvezetesek, mint 5, 10 vagy 15 évvel ezelőtt.
A végére pedig egy meglepetés. Tudtátok, hogy Attenborough Magyarországon is forgatott? A kétezres évek elején szinte teljes titokban járt itt, amikor az Élet a növények között című sorozatához két hétig a tiszavirágzásról forgatott a Békés megyei Gyomaendrődön. Alább pedig egy rövid videó, amiben a világ egyik legnagyobb hatású természetkutatója nem a világ túlfelén forgat, valami egzotikus tájon, hanem a Hármas-Körös partján üldögél egy tikkasztó nyári napon és várja türelmesen, vajon mikor veszi kezdetét a kérészek rajzása.
