Az Év Tájháza címet idén a Hosszúhetényi Tájháznak ítélték oda. Országjárás során már csak ezért is érdemes ellátogatni a Baranya megyei településre.
A Baranya megyei Zengő és a Hármas-hegy lábánál elterülő Hosszúhetény tájháza az 1860-as években épült. A műemléki épület a 19. század közepétől, a 20. század első feléig mutatja be a dél-dunántúli népi építészet jellegzetes lakóházát. Bocz Árpád helyi lakos tulajdonát, és a benne található értékes magángyűjteményt 2008-ban vásárolta meg az önkormányzat. A megújult tájház gazdag, jó állapotú gyűjteménye, valamint értékes textil- és fazekas anyaga mellett, kiváló szakemberekkel is rendelkezik.
A nyitott lábas pajta mezőgazdasági gyűjteményének darabjai közül kiemelkedik a 19. század végéről származó, és még mai is működőképes "Röck"-féle cséplőgép. A közösségi térként szolgáló felújított istállót táborok, rendezvények, múzeumpedagógiai programok számára alakították ki a közelmúltban. A tájház és udvara az udvari kemencével együtt, a falu oktatási-nevelési intézményeinek, valamint a civil szervezeteknek, a Hosszúhetényi Hagyományőrző Együttes és a helyi kézművesek rendezvényeinek biztosít alkalmat a bemutatkozásra, tudásuk, tapasztalatuk átörökítésére.
A Hosszúhetényi tájház szakszerűen felújított és berendezett kiállításaival méltán nyerte el az Év Tájháza kitüntető címet. A tárgyak állagvédelme, a nyilvántartás szabályossága mellett a múzeumpedagógiai programok tekintetében is példaértékű munka folyik az intézményben. A tájház azon „élő” tájházak közé tartozik, ahol nemcsak a minőségi közösségi programok kialakítására törekszenek, hanem a kiállítások szakmai színvonalának emelésére is.
Hosszúhetény a Mecsek lábánál
A Magyarországon jelenleg közel 200 működési engedéllyel rendelkező tájház, egyedülálló módon jeleníti meg egy adott település, vagy tájegység építészeti örökségét. Ezek közül mintegy 109 épület, épületegyüttes, műemléki védettséget is élvez. A magyarországi tájházak hálózata világörökségi várományos helyszíneit ezek a helyben megőrzött, védett népi műemlékek alkotják. A „magyarországi tájházak hálózatának" UNESCO világörökségi listára kerülése valódi sikertörténet lehet a szakmabelieknek, a gyűjteményeket gondozó civileknek és állami intézményeknek egyaránt.
