Idén kevesebb béka- és gőtepetecsomót számoltak össze a Pilis és a Visegrádi-hegység kistavaiban. A jelenség oka a szokatlanul hosszú tél.
Aggódni azonban nem kell, mert a változások a kétéltű-populációk természetes dinamikájának határán belül mozognak. A felmérés a Pilisi Parkerdő Zrt. vizes élőhely-fejlesztési programjának része, amit idén tavasszal a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság végzett összesen 106 kistóban. Ezek néhány tíz négyzetméteres vízállások, és a térségben élő kétéltűek fontos szaporodóhelyek.
Több tízezer erdeibéka- és gyepibéka-petecsomót számláltak össze, de ez elmarad a további évek eredményeit. A csökkenés oka a hosszan tartó télben, és a hirtelen érkezett nyárias időjárásban keresendő: sok helyen ugyanis még márciusban is hó borította a hegyvidéki területeket, és a kistavak is be voltak fagyva, így a szaporodóhelyekre korábban érkező gyepi és erdei békák nem tudták lerakni a petéiket - írja a Pilisi Parkerdő Zrt. a weboldalán.
Amikor viszont szinte minden átmenet nélkül beköszöntött a meleg, gyorsan megjelentek a később szaporodó fajok is, pl. a barna varangy, ezért a fajok egymásra torlódtak. Utóbbi faj akkora tömegben jelent meg, hogy sokszor azon nyomban elnyomta, lezárta a másik két faj nászidőszakát.
A békák mellett pettyes gőtéből is kevesebbel találkoztak a szakemberek, ami közvetve szintén a hosszan tartó télnek köszönhető. A hirtelen jelentkező olvadás után a nagyobb testű állatok, például a szarvasok és vaddisznók a megszokottnál több vízállásban dagonyáztak, hogy megtisztítsák a bundájukat a télen rárakódott szennyeződésektől - írja az erdészet. A gőte viszont kerüli a zavaros, sáros vizet, így idén kevésbé volt sikeres a szaporodása.
A helyzet nem drasztikus, és az elmúlt években inkább amúgy is a populációk erősödése tapasztalható. Az elmúlt években megjelent a mocsári teknős, illetve a vizes élőhelyekhez kötődő fekete gólya is a térségben.
Kapcsolódó cikkeink:
A gólyáknak és a békáknak is van terve a márciusi télre
Égszínkék béka lett 2017 kétéltűje
