A múlt század második felében felerősödött a vadon élő méhek világállományának csökkenése, amely az ezredfordulót követő években drámai módon elérte a házi méheket is. A világ élelmezésének 91%-a függ a beporzó rovaroktól, védelmük ezért is különösen fontos.
Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovar-faj többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki, melyek fontos szerepet játszanak a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni.
A magányosan élő méhek, és számos hasonló életmódot folytató darázsfaj képviselői köztünk élnek a kertekben, a parkokban, az iskolákban és óvodákban, a lakótelepeken, még a sokadik emelet magasában is. Mindenhol ott vannak, ahol virágokat találnak. A mindennapokban azért nem figyelünk fel rájuk, mert ezek feltűnés nélkül, egyedül repkednek, és ami ezzel a „nemszeretem” állatcsoporttal kapcsolatban lényeges szempont, nem támadnak, teljesen ártalmatlanok.
Ezek a vad méhek bölcsőkamráikat partfalakba, talajba, korhadó fába mélyítik, a magányos fajok ujjnyinál nem vastagabb lyukak védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a szűk járatokba a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak elsősorban megbénított hernyókat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a felhalmozott táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar kirágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét.
Azoknak, akik szeretnék segíteni a szelíd beporzók szaporodását, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) egy egyszerű eszközt, a méhecskehotelt-, más néven darázsgarázst ajánlja, melyek erkélyre, ablakpárkányra virágos balkonládák mellé is kihelyezhetőek.
Ez lehet például 3-15 mm átmérőjű furatokkal lyuggatott tűzifa kugli vagy különböző vastagságú nádszálak kötege. A magukat nem zavartató rovarok jövés-menését akár centiméternyi távolságról figyelhetjük meg otthon, a munkahelyen vagy az oviban, iskolában. Azt azonban, hogy mi történik a lezárt lárvabölcsőkben, mindeddig nem láthattuk. Az MME által kidolgozott látvány-darázsgarázsokkal ez a helyzet alapvetően változott meg, mert immáron bárki amatőr rovarkutatóvá válhat és nyomon követheti a lárvakamrák rejtett életét.
További információk az MME oldalán.
Kapcsolódó cikkek:
A hazai vadméhekre is ráfér a segítség
Egy évszázadon belül eltűnhetnek a rovarok
Az ember, aki szakadék szélére sodorta saját bolygóját
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
