Május 20-án volt a Méhek napja, ebből az alkalomból mutatták be a Soproni Egyetem kutatói azt a biomonitoring módszert, amely a méhcsaládokat hívja segítségül a környezet állapotának felméréséhez.
A szennyező anyagok mérésére számos módszer létezik, jelentős innovációval világszerte újabb és újabb eljárásokat fejlesztenek ki. Ám sok esetben a műszereknél is pontosabb választ ad az élővilág: az élőlényekben bekövetkezett változások ugyanis érzékenyebben követik a hatásokat.
Erre az alapra épül a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán 2015-ben elindított GreenBee projekt, amelynek célja egy olyan megfigyelő rendszer létrehozása, amely a méhek által gyűjtött anyagok kémiai elemzésére alapozva gyorsan, megbízhatóan alkalmas a környezet állapotváltozásainak jelzésére, számos környezetszennyező anyag kimutatására.
Sokoldalú méhek
„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl” - mondta állítólag egy alkalommal Einstein. A méhek szerepe beporzóként a legjelentősebb – nélkülük valóban összeomlana az ökoszisztéma –, de mindemellett az egészséges táplálkozásban is jelentős szerepet töltenek be a méz előállításával, továbbá az apiterápia (méhgyógyászat) is hatékony gyógymódot nyújt. Magyarországon jelenleg körülbelül 1,2 millió méhcsalád él, melyektől a szántóföldi termelés kétharmada függ; a beporzás nélkül élelmiszereink 40%-a tűnne el.
A méhek azonban még ennél is többet adhatnak számunkra: számos tulajdonságuknak köszönhetően információval is szolgálhatnak a környezetről. Egy méhcsalád átlagosan 40 ezer egyedének mintegy a fele végez gyűjtő munkát.
A naponta többször is kirepülő méhek az általuk szállított virágporral nagy mennyiségű információt is a kaptárba visznek, melyeknek kinyerése és értékelése segít figyelemmel kísérni a környezet állapotát.
A program során a kutatók a méhek által gyűjtött anyagokat vizsgálják, melyek mindegyike tartalmaz környezetet terhelő anyagokat, amiket a rovarok raktároznak is. Megfelelő kémiai módszerekkel a kaptár környezetéből származó anyagok elemezhetőek, pontos összetételük megállapítása számos környezetszennyező forrás azonosítására alkalmas.
A méhek jellemzően a kaptár körüli 1,5-2 kilométer sugarú körben tevékenykednek. Ezt a területet „ellenőrzésük alatt tartják”, vagyis szinte teljes mértékig bejárják virágok után kutatva. A méhekkel végzett monitoring városi környezetben is alkalmazható, például a közlekedés szennyezésének vizsgálatára.
Méhészet a soproni Botanikus Kertben
A Soproni Egyetem kutatásának alapját az intézet botanikus kertjében létrehozott méhészet adja. Többek között nehézfémeket, peszticideket, szénhidrogéneket, szermaradványokat vizsgálnak a méhek által összegyűjtött anyagban.
Az eddigi mérések elsősorban a tüzelőanyagok és a közúti közlekedésből származó káros anyagok jelenlétére utalnak.
A kutatócsoport számos előrelépést tett a projekt indulása óta. Napjainkban már okoskaptárak segítik a méhek és a kutatók közös munkáját. A kaptárakban több helyen, kívül és belül is szenzorok vannak, melyek többek között a belső hőmérsékletről és a páratartalomról is információt adnak.
A Botanikus Kertben létrehozott méhészet eredményeinek és a fejlesztéseknek köszönhetően egyre több a vállalati és intézményi érdeklődő a méhcsaládokra épülő környezeti felmérések iránt.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
