Tudod, hol találkozhatsz hunyorfajokkal Magyarországon? És hogy mire utal a nevük? Melyik is az a pirosló hunyor?
Most virágzik a pirolsó hunyor, ennek örömére szeretnénk megosztani néhány érdekességet erről bájos, de kevésbé ismert virágról.

Pirosló hunyorok a Bükkből. Magyarországon a hunyoroknak három faja él

A világon összesen 20-22 hunyorfajt ismerünk, amelyek Eurázsiában elterjedtek. A Távol-Keleten csupán néhány fajuk fordul elő, a legtöbb Kelet-Európában, a Balkánon és a Mediterrán térség hegyvidékein nő. A tudományos nemzetségnév, a Helleborus a fajok mérgező voltára utal, a szó első fele sérülést, a második pedig ételt jelent.
A hunyorok egy szívre ható mérget, a helleboreint tartalmazzák.
Időszámításunk előtt 1400-ban a hunyort arra használták, hogy „megtisztítsa az elmét minden perverz szokástól”, később állatbetegségeket gyógyítottak vele, alkalmazták a jószágok megáldására és arra, hogy megóvják őket a gonosz szellemektől. Az embereknél melankólia ellen vetették be, egy érdekes babona szerint pedig arra is jó volt, hogy láthatatlanná tegyenek vele valakit.
A pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) csak az Északi-középhegységben és a Pilisben fordul elő, de él még magyarországon illatos hunyor (Helleborus odorus), ami a Dél-Dunántúl keleti részén található meg, illetve kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum), ami a Dunántúli-középhegységben, valamint a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Dunántúl nyugati felén él. Mindegyik mérgező és védett. A pirosló hunyorok bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, patakparti ligeterdőkön, hegyi réteken nőnek. A kertekben a fekete hunyort (Helleborus niger) és a keleti hunyort (Helleborus orientalis) lehet megtalálni.
Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, wikipédia

A képen látható pirosló hunyor mellett a kisvirágú és az illatos hunyor él még nálunk, Az utóbbi két fajjal a Dunántúlon lehet találkozni, a piroslóval pedig az Északi-középhegységben
