Tudod, hol találkozhatsz hunyorfajokkal Magyarországon? És hogy mire utal a nevük? Melyik is az a pirosló hunyor?
Most virágzanak a hunyorok, ennek örömére a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság egy szuper összefoglalót jelentetett meg az oldalán ezekről a kevéssé ismert növényekről, köztük is kiemelve a pirosló hunyort, ami (többek között) a Bükkben nő. Ennek nyomán szeretnénk most mi is megosztani néhány érdekességet a hunyorokról.
A világon összesen 20-22 hunyorfajt ismerünk, amelyek Eurázsiában elterjedtek. A Távol-Keleten csupán néhány fajuk fordul elő, a legtöbb Kelet-Európában, a Balkánon és a Mediterrán térség hegyvidékein nő. A tudományos nemzetségnév, a Helleborus a fajok mérgező voltára utal, a szó első fele sérülést, a második pedig ételt jelent.
A hunyorok egy szívre ható mérget, a helleboreint tartalmazzák.
Időszámításunk előtt 1400-ban a hunyort arra használták, hogy „megtisztítsa az elmét minden perverz szokástól”, később állatbetegségeket gyógyítottak vele, alkalmazták a jószágok megáldására és arra, hogy megóvják őket a gonosz szellemektől. Az embereknél melankólia ellen vetették be, egy érdekes babona szerint pedig arra is jó volt, hogy láthatatlanná tegyenek vele valakit.
A pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) csak az Északi-középhegységben és a Pilisben fordul elő, de él még magyarországon illatos hunyor (Helleborus odorus), ami a Dél-Dunántúl keleti részén található meg, illetve kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum), ami a Dunántúli-középhegységben, valamint a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Dunántúl nyugati felén él. Mindegyik mérgező és védett. A pirosló hunyorok bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, patakparti ligeterdőkön, hegyi réteken nőnek. A kertekben a fekete hunyort (Helleborus niger) és a keleti hunyort (Helleborus orientalis) lehet megtalálni.
keleti hunyor hibrid az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem botanikus kertjében
