A tengerszint felett 837 méteren fekvő erősségnek mára csak nyomai látszanak. Sáncai aránylag jól kivehetők, de történetét egyáltalán nem ismerjük.
Magyarország legmagasabban fekvő vármaradványaként is szokták emlegetni a Mátrában található Galyavárat, ugyanakkor tudni kell, hogy a börzsönyi Magos-fa bronzkori védműve valamivel magasabban, 900 méter felett húzódik. A Mátra legmagasabb hajdani erősségét Galyatetőről két kilométeres sétával, az Országos Kéktúra és a piros háromszög jelzéseit követve érjük el északi irányban. Dél felől kettős sáncárkon lépünk be a hajdani erősség területére, melyet anno nem véletlenül emeltek pont ide.
A Galyavár környezetéből meredeken kiemelkedő keskeny magaslata kiváló földrajzi adottságokkal bír, a rajta álló várhoz védelmi rendszert lényegében csak a terület déli oldalán kellett kiépíteni. A többi irányból a meredek hegyoldalak nyújtottak természetes védvonalat. A könnyű védhetőség mellett, stratégiai szempontból is jó adottságokkal rendelkezett: a magaslat tetejéről rálátni a Mátra számos hegyére, valamint az egész Nógrádi-medencére.
A fellelhető nyomok arra engednek következtetni, hogy a várat egy három sáncból álló védelmi rendszer védte. Bár a sáncok az évszázadok alatt megkoptak és feltöltődtek, ma is részben jól kivehetőek az erdős hegyháton. Az erődített terület hossza a déli gerincet átvágó ároktól az északi sziklás végződésig 250 méter, a legszélesebb részén is csupán 34 méter.
Jóformán semmit sem tudunk arról, milyen vár állt itt egykoron. Egyetlen oklevél sem említi, így keletkezéséről, tulajdonosáról vagy pusztulásáról sincsen adatunk. Pusztán a védmű nyomai és a helyszínen talált kevés tárgyi emlék bizonyítja egykori létezését. Feltehetően a középkorban egy kősáncokkal megerősített palánkvár volt, azonban az előkerült cserépdarabok, lópatkók és egyéb vasdarabok nem jelentik azt, hogy a sáncok esetleg nem őskori eredetűek.
Sziklás, bokatörő terep a Galyavár alatt
Aki meghódítja a Galyavárat, annak a történelmi nyomokon kívül festői panorámában is része lehet. A gerinc északi letöréséről a szomszédos Vörös-kő csúcsára látunk rá, a távlatban a Nógrádi-medence, a Karancs-Medves-fennsík és a Felvidék magaslatai húzódnak, tiszta időben pedig a Magas-Tátra fenséges bérceit is feltűnnek. Észak felől is megrohamozhatjuk a várat, azonban a Mátraalmástól felvezető piros háromszögjelzés igen meredek és csúszós kaptatót tartogat, kiváltképp nedves időszakokban. A vadregényes környezetben fekvő és titokzatos múltú Galyavár része a Várak a Mátrában elnevezésű túramozgalomnak.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
