Gímszarvasok feszülnek egymásnak a hajnali tisztáson, vaddisznókonda falatozik az eperfa alatt, fekete gólyák etetik folyton éhes fiókáikat. Dőlj hátra, és nézd meg a Gemenc - Árterek világa című gyönyörű természetfilmet!
Gemencen egyedülálló és csodálatos világát mutatja be Olma Frigyes 2017-es természetfilmje, amelynek főszereplői gemenci erdejének emblematikus madarai, a fekete gólyák, de természetesen az ártéri erdő többi lakóját is megcsodálhatjuk a filmben, amelyet most cikkünk végén ti is megnézhettek.
Olma Frigyes alkotótársaival a szabadidejükben forgatták a filmet saját pénzből
A Sió torkolatától Báta községig tartó terület Gemenci Tájvédelmi Körzet néven 1977-ben lett védett, jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A Duna szabályozása során az árvízvédelmi töltést itt, Gemencnél, a medertől 5-6 km-re alakították ki, így ezt a hatalmas, 18 ezer hektáros területet időről időre elönti a Duna. Ahogy azt a filmben is láthatjuk, a 2013-as nagy dunai árvíz idején rögzített képkockákon, az áradás komoly károkat okoz az erdőben és a vadállományban. A víz azonban nemcsak pusztít, de védelmet nyújt, táplál, épít is, és ez a folyamatos változás az, ami élteti a tájat, és meghatározza az ott élő állatok és növények életét.
A film végigkíséri egy fekete gólyapár itthon töltött hónapjait a kora tavaszi fészektatarozástól kezdve a tojásrakáson át a fiókák felcseperedéséig. A fekete gólyák a fehérektől eltérően egyáltalán nem szeretik az ember közelségét, sokkal jobban érzik magukat az ártéri erdők rejtett zugaiban.
Az országban kb. 400 pár fekete gólya él, ebből Gemencen 40 pár fészkel, ez a fekete gólyák által legsűrűbben lakott terület Európában.
A fekete gólyák kifejezetten kerülik az embert, a legkisebb zavarásra is nagyon érzékenyek
Mire a fiókák eljutnak a kirepülésig, persze sok más érdekes esemény is történik Gemencen. Az élővilág változását a kora tavasztól követhetjük nyomon, attól kezdve, hogy az első csillagvirágok és salátaboglárkák kibontják szirmaikat, őszig, mikor a vonuló madarak elhagyják Gemencet, és megkezdődik a szarvasbőgés időszaka.
A film főbb szereplői közé tartoznak a családilag ide-oda kocogó vaddisznók, a méltóságteljes gímszarvasok, a nászidőszak lázában égő barna varangyok, a holtágak halászai, a gémek és a kócsagok, de rövid epizódszerepben feltűnik többek között egy jégmadár, egy rétisas, egy aranysakál és egy hódpár is.
Vagány kis konda a filmből
A filmet a rendező, Olma Frigyes alkotótársaival a szabadidejükben forgatták, döntően saját pénzből. Munka mellett heti 2-3 napot tudtak csak filmezésre fordítani, ezért is tartott öt évig a forgatás. Előtte már évekig járták fotósként a gemenci erdőket, beleszerettek a tájba, és a túrák egyikén merült fel bennük a film ötlete is.
Öt év alatt közel 200 napot forgattak, ami a gyakorlatban leginkább azt jelenti, hogy napi 5-6 órát ültek a lessátorban, csendben, mozdulatlanul, és várták, hogy odakint történjen valami érdekes.
Néha melléjük szegődött a szerencse, és egyetlen lesből, ahonnan eredetileg a vízben megmártózó szarvasokat akarták felvenni, sikerült rögzíteni például a halászó jégmadarat és a táplálék után szaglászó aranysakált is, máskor meg órákon keresztül hiába vártak, nem történt semmi, csak a szúnyogok ezrei kínozták őket.
Előfordult az is, hogy a drón önállósította magát, és egy 35 méteres fán landolt, vagy a fekete gólya fészekhez felszerelt webkamera vezetékeit egy állat megrágta, máskor meg villám csapott a fába, ahová a kamerát felszerelték. Mivel a fekete gólyák nagyon érzékenyek a zavarásra, ezért ilyen esetekben egy teljes évet kellett várniuk arra, hogy újra munkába állíthassák a webkamerát. De megérte a sok idő és megpróbáltatás, mert egy gyönyörű film készült erről a különleges helyről.
