Pamacsos, sugaras, hullámos formák, lencsefelhők és Kelvin–Helmholtz felhők jelentek meg a közeledő melegfront miatt.
A jelenségekről az Időkép számolt be az oldalán, különlegességként kiemelve a Jászberény környékén feltűnt Kelvin–Helmholtz felhőket, amelyekről egy olvasójuk küldött be hozzájuk fotót.
Kelvin–Helmholtz felhők Kelvin–Helmholtz-instabilitás következtében alakulnak ki, ez azt jelenti, hogy a felső légréteg gyorsabban mozog az alsónál. Ezek a felhők a két eltérő sebességű és sűrűségi légréteg közötti határon alakulnak ki. Nem véletlen, hogy tengeri hullámokhoz hasonlítják őket a formájuk alapján.
Akkor alakulnak ki, amikor a gyorsabban mozgó réteg a lassabb réteg fölött elkezd turbulens áramlatokat kialakítani, amelyek hullámokat létrehozó örvényeket eredményeznek
– magyarázza az Időkép. Az észlelőnek szerencséje volt, ezek a felhők ugyanis általában csak néhány percig láthatóak.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
