Ha piros, fehér pöttyös gombákkal tarkított mohaszőnyeget szeretnél látni, irány az Őrségi Nemzeti Park.
Nem véletlen, hogy ezzel a mesekönyvbe illő képpel találkozhatunk a vendvidéki erdőkben, a nemzetipark-igazgatóság most el is magyarázza az oldalán, hogyan alakult ki a mohaszőnyeg.
Anno a Szentgotthárdi Ciszterci Apátság alapított a területen majorságokat. Az akkori itteni szláv népesség hazánkban egyedülálló erdőgazdálkodást folytatott: összegyűjtötték az erdei avart, ami alomként, vagy ínséges időkben takarmányként szolgált. Borosánnak hívták az elhordott levéltömeget, amely után csak a csupasz talajfelszín maradt vissza - írja az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság. Ilyenkor nem volt, ami pótolta volna a talaj felső humuszrétegét, az a gyakori esők következtében lemosódott, és maradt az ásványi talajfelszín. Ez pedig rendkívül kedvezett a moháknak, és ez köszön vissza ma is az erdőkben, gombákkal (például légyölő galócával is) tarkítva.
Kapcsolódó cikkeink:
A Vendvidéken jártunk, mesebeli erdőket láttunk
Kerékpáros kalandozások az Őrségben
Ezrével nő a tőzegpáfrány a most felfedezet láperdőn
Új látogatóközpont az Őrségben
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
