A tanösvényt végigjárva feltárul a múlt és a jelen - a mészkőbányászat által okozott hatalmas tájseb és annak környéke, amely természeti értékekben még ma is nagyon gazdag.
A bélháromkúti ciszterci apátságtól (Bélapátfalva) induló tanösvény végpontja a 815 méter magas Bél-kő, melynek csupasz sziklafalai már messziről látszanak. Az itt folyó mészkőbányászat miatt a hegy alaposan megváltozott az utóbbi közel száz évben. A Bél-kő azonban - a tájsebek ellenére is - természeti ritkaságokban bővelkedik, épp ezért ma már (természetvédelmi területként) a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területének része.
A tanösvény nyomvonala - bár ezt a természetjárók nem igazán szeretik - sok helyen aszfaltozott úton halad. A kijelölt útról ugyanakkor ennek ellenére se térjünk le, hisz a felhagyott bánya veszélyeket rejthet, a védett és fokozottan védett természeti területeken pedig komoly károkat okozhatunk mászkálásunkkal. A tanösvény egyik legérdekesebb látnivalója kétségkívül a bélháromkúti ciszterci apátság és kolostorrom, melyet 1232-ben alapított II. Kilit egri püspök. Az évszázadok alatt elnéptelenedett és romossá vált apátságot a 18. században helyreállították. Az épület március 15-től október 31-ig látogatható, de ha csak kívülről nézi meg az ember, akkor is különleges élményben lesz része.
A bélháromkúti ciszterci apátság és kolostorrom
A hegyen nemcsak mészkő-, de agyagpalabánya is volt egykor, az egyik állomáson pedig - ami a geológia szerelmeseinek valószínűleg megdobogtatja a szívét - mélytengeri bazaltvulkanizmus során keletkezett párnalávaformákat is tanulmányozhatunk. A különböző kőzeteken kialakult változatos növénytársulások több védett és fokozottan védett fajnak is otthont adnak - mint például a szirti pereszlény, a korai szegfű vagy a magyarföldi husáng.
Ahogy haladunk feljebb, egyre jobb kilátópontokhoz érünk, a Bél-kő tetejéről pedig az is kézzelfoghatóvá válik, mit is okozott itt az évtizedekig tartó bányászat. A hegy tetejét gyakorlatilag elhordták, helyén csak egy kopár fennsík maradt.
Aki nem ugyanazon az útvonalon akar visszatérni, az az utolsó állomás után többfelé is folytathatja az útját. A Messzelátó hegyének oldalából egy másik útvonalon visszajuthatunk Bélapátfalvára, de a Bükk-fennsík, Szilvásvárad vagy Szarvaskő felé is mehetünk.
Hossz: 5 km (Nem önmagába záródó, így annak, aki vissza akar térni az apátsághoz, ugyanezt a távolságot visszafelé is meg kell tennie.)
Időigény: 2,5-3 óra
Állomások száma: 7 (1. ciszterci apátság temploma, 2. bükkerdő, 3. János-hegy, 4. Vasbánya-oldal, 5. palabánya, 6. Szász-bérc, 7. a Bél-kő csúcsa)
Jelzés: fehér négyzetben átlós kék sáv
Vízvételi lehetőség: Bélapátfalván vagy az apátság melletti forrásnál
Ajánlott időszak: minden évszakban járható
Bővebb információ: bnpi.hu
Megközelítés: Bélapátfalván az Apátság utcán jutunk ki a faluból, majd a temető mellett elhaladva érjük el a ciszterci apátságot, a tanösvény kiindulópontját. Parkolót az apátság mellett találunk.
Megjelent a Turista Magazin 2014. márciusi számában.
