A három állat nagyon hasonlít egymásra, de a méretük, a farkuk és az úszástechnikájuk alapján meg lehet különböztetni őket.
Hódból a sikeres visszatelepítés után nem kevés él Magyarországon, a pézsmapockok és a nutriák – melyeket Dél-Amerikából „hurcoltak” be hazánkba – viszont egyelőre kevesebben vannak. A három rágcsáló közül a pézsmapocok a legkisebb, mindössze 20-30 cm-es testhosszú, farokkal együtt kétszer ekkora. A sorban a második a nutria, ami 50-60 centis, a farkával együtt egyméteres, a legnagyobb pedig a hód, ami akár 70-100 cm-esre is megnőhet, a farka pedig 40 cm is lehet.
Pézsmapocok
A másik fontos határozóbélyeg a farok: a pézsmapocoké és a hódé csupasz, lapos, pikkelyekkel fedett (a pézsmapocoké oldalirányból, a hódé pedig hát-has irányban). A nutria farka ezzel szemben hengeres, és a pikkelyek mellett serteszőrök is fedik.
Nutria
A hód és a nutria hátsó lábain úszóhártya található, a pézsmapocokén nem. Utóbbi úgy úszik, hogy kiemeli a testét a vízből, így látszik a feje, a háta és a farka is. Ha csak szemeket, füleket és orrlyukakat látsz a vízfelszín fölött, minden bizonnyal hóddal van dolgod. A nutria a kettő között helyezkedik el, a feje teljesen kilóg, narancssárga fogai már messziről „világítanak”, a háta és a farka is felbukkan, a lábaival hajtja előre magát.
A hódról ebben a cikkben, a nutriáról pedig itt olvashatsz bővebben.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
