Az Országos Vízügyi Főigazgatóság egy összefoglalóban elemezte az elmúlt egy hét eseményeit, a halpusztulás okait, és arról is beszélnek, miért van kevés víz a tóban.
Ahogy arról már mi is több cikkben beszámoltunk, egy hete halpusztulás kezdődött a Velencei-tavon, ahonnan eddig 3 tonnányi haltetemet szedtek ki. A vizsgálatok igazolták, hogy a halak oxigénhiány miatt pusztultak el. A kialakult helyzethez több kedvezőtlen körülmény együttállása vezetett. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) egy összefoglalóban elemzi a probléma hátterét.
Sekély vizű tóként a Velencei-tó rendkívül érzékenyen reagál az extrém időjárásra. Ebben az évben a viszonylag hideg tavasz után gyorsan melegedett fel a tó vize, így nem csak a magas vízhőmérséklet, hanem a melegedés tempója is okozhatott problémákat – írják közleményükben.
Miért van kevés víz a tóban?
A fenti kérdés a közvéleményt is nagyon foglalkoztatja, az OVF most részletesen válaszol. A Velencei-tó vize természetes módon a tó vízgyűjtőjére lehullott és onnan lefolyó csapadékvízből pótlódik. A kisebb mennyiségű csapadék azonban gyakran el sem jut a tóig, de évszaktól, talajtól függően még nagy mennyiségű csapadék esetén is előfordul, hogy a víznek mindössze egy része ér el azokba a vízfolyásokba, amelyek a tavat táplálják.
Ráadásul nyáron a párolgás jelentős vízveszteséget okoz, ilyenkor naponta akár 5 mm-rel is csökkenhet a tó vízszintje.
„A Velencei-tó szabályozási szintje 140-160 cm. Ha ennél magasabb a vízállás, akkor az üzemeltetési szabályzatnak megfelelően le kell ereszteni a vízből, ha alacsonyabb, akkor pedig tölteni kell a tavat az erre a célra szolgáló Zámolyi és Pátkai-víztározóból. Jelenleg azonban ezekben sincs meg a Velencei-tó vízpótlásához szükséges mennyiségű és minőségű víz.” Ahogy írják, a vízügy 2016 óta nem engedett ki vizet a tó vízgyűjtőjéről, a tározók a száraz időjárás miatt lettek majdnem üresek.
Keletre a Velencei-tó tükre látszik
Mesterségesen nem lehet pótolni a vizet?
A tó vízutánpótlásának másik lehetséges módja lehetne a mesterséges vízpótlás, aminek lehetőségeit nem csak a Velencei-tónál, hanem a Balatonnál is vizsgálták. „A fő problémát az jelenti, hogy a más vízgyűjtőkről átvezetett víz eltérő fizikai-kémiai összetételű, mint amihez a tó ökoszisztémája „hozzászokott”,
így ez a megoldás ugyan növelheti a víz mennyiségét, de ezzel együtt ökológiai katasztrófát is okozhat.
A Velencei-tó egy vízrendszer része, amelyben más olyan vízfelületek is vannak, amelyek vízellátását ökológiai célokból biztosítani kell. Ilyen a Dinnyési Halgazdaság, illetve a Dinnyési-Fertő. A Velencei-tó vízgyűjtőjén felhasználható vízből ezekre a területekre is juttatni kell. Ilyen vízátadás utoljára 2020-ban történt. Az „átadott” víz mennyisége azonban ekkor is elhanyagolható volt a tó egésze szempontjából.
Levegőztetik a tavat
A víz oldott oxigén tartalma a tó különböző részein jelentősen eltérhet, de ugyanazon ponton, különböző mélységekben is más és más lehet. Ezen felül napközben is változik, a minimum általában a hajnali órákban van.
A halpusztulás első jeleinél a mérések még nem mutattak alacsony oxigénkoncentrációt a vízben, június 21-re a korábbi mérésekhez képest jelentősen csökkent az oldott oxigén koncentrációja a tóban, így másnap megkezdték a tó levegőztetését.
Időközben az elpusztult halak patológiai vizsgálata is kimutatta, hogy pusztulásukat oxigénhiány okozta.
A vizsgálat során nem találtak sem parazitákra, sem toxinokra utaló jeleket, melyek az oxigénhiány mellett még a halpusztulás okai lehetnek.
A Közép-Dunántúli vízügyi Igazgatóság tovább növeli a mintavételek számát, illetve hajnali méréseket is végez. Ezen felül folytatódik a levegőztetés. Bár a levegőztető egységek a tó oxigénháztartását alapvetően nem tudják megváltoztatni, de az eddigi tapasztalatok alapján lokálisan hatékonyan segítenek.
