Szaharai por érkezett, esetleg a növények eregetik pollenjeiket? Ha ez utóbbi, akkor mi az oka ennek az extrém mennyiségnek? Utánajártunk, és az derült ki, hogy ez egy túlélési stratégia eredménye.
Hűvösvölgyben lakunk, klasszikus zöldövezetben, rengeteg fajta növény vesz körbe minket, fenyőfélék, lombhullatók és egy rakás különféle díszcserje, a hazai kertészetek szinte teljes kínálatát felvonultatja a környék. A teraszunk mellett egy szép nagy prágaibangita-bokor adja az árnyékot, ez ilyentájt borul virágba és teríti be a kerti bútorainkat sárgás virágporával. Idén azonban már akkor sárga por lepte el vastagon a bútorokat, ablakokat és a teraszt, mielőtt a bangita virágot bontott volna, ráadásul olyan mennyiségben, hogy egyértelmű lett, nem ez a szegény bokor a tettes.
Ránéztem az Időkép aktuális pollentérképére, hogy vajon mi lehet a háttérben, de jelenleg a gombák eregetik spóráikat extrém mértékben Pest megyében, így ezt a vonalat elengedtem.
A teraszunkon cseperedő pálma is kapott a sárga porból
De akkor mi? A nálunk tapasztalt jelenség finoman szólva sem volt egyedi, több II. kerületi Facebook-csoportban is szóba került, hogy vajon mi a csuda lehet az a mindent beterítő sárgás por. Természetesen rengeteg megfejtés érkezett a kommentek között, a szaharai portól kezdve a fenyőfélék virágporáig, sőt valaki azt is tudni vélte, hogy a fenyőféléknél ez ciklikus, és háromévente eregetnek nagyobb mennyiségben virágport, ezért arra gondoltam, hogy megkérdezek egy szakértőt.
Dr. Orlóci Lászlót, az ELTE Füvészkert igazgatóját, egyetemi docenst sikerült utolérnem telefonon, aki gyorsan megerősítette, hogy a kérdéses sárgás virágport nagy valószínűséggel a nyitvatermők, azokon belül is fenyőfélék eregetik. Arra a kérdésre, hogy ez a szokatlan mennyiség egy rendszeres ciklikusságnak köszönhető-e, az a válasz, hogy részben igen, ugyanis egy-egy szárazabb tél után, amely megviseli és legyengíti a növényeket, ez egy válaszreakció.
„Ha bajban érzi magát egy növény, és valami miatt legyengül, inkább nem hajt ki, hanem gondoskodik a genetikai fennmaradásról, és az energiáját a virágzásra fordítja, hogy még több utódja legyen. Más kérdés, hogy a megváltozott életkörülmények között már a magoncok sem tudnak optimálisan fejlődni, és sajnos azt lehet mondani, hogy Magyarországon egyre rosszabb életfeltételei vannak a fenyőféléknek az egyre szárazabb és melegebb telek miatt.”
Tehát röviden a lényeg: a sárga por a bajban lévő fenyők vészjelzése, és a jövőben is nagy valószínűséggel számíthatunk nagyobb mennyiségű pollenre egy-egy szárazabb tél után.
A nyitvatermők termős virágában a magkezdemények szabadon ülnek a termőleveleken. Virágaik egyszerű szerkezetűek, takaróleveleik nincsenek, virágzatba tömörülnek. Egyivarúak, ami azt jelenti, hogy csak egyféle ivarlevelet, porzót vagy termőt tartalmaznak. A virágpor a szél közvetítésével jut a termőlevélre. A magkezdeményekből a megtermékenyítés után magvak fejlődnek, a nyitvatermőknek nincs termésük. A nyitvatermők rendszerint egylakiak, tehát az egyedeken porzós és termős virágok is találhatók. Néhány fajuk kétlaki, amelyekben egy növényen csak egyféle virág fejlődik. Virágaik csoportosan állnak, virágzatot alkotnak.
Forrás: tudasbazis.sulinet.hu
