A szó hangzása alapján már gyanús lehet, hogy a törökökhöz köthető emlékről van szó, de vajon étel, ital, állat vagy épület a türbe?
Az arab eredetű „türbe” szó magyarul dombot vagy földhalmot jelent. Ebből már könnyen kikövetkeztethető, hogy valójában síremlékről beszélünk. Eredete a belső-ázsiai népekhez köthető, akik először csak egy kis földhalmot emeltek halottaik eltemetett teste fölé. Később ebből nőtte ki magát a türbeépítészet. A mauzóleumként használt épületek változatos formákat vettek fel az évszázadok során, először még inkább toronyra hasonlítottak, és akár 60 méter magasak is lehettek.
Sokszög alaprajzú türbéket a 12. században kezdtek emelni. Magyarországon a török hódoltság alatt nagyjából 20 ilyen épület született, de ma már csak kettő áll. Az egyik Pécsett, a Nyár utcában Idrisz baba türbéje, ami többnyire nem a turisták elsődleges célpontja a városban, pedig roppant látványos rejtett kincs.
A másik türbe a fővárosban található, azon belül is a Rózsadombon: ez Gül baba türbéje.
Körülötte egy hajdani villa visszaépített termeit, falait találjuk kiállításokkal, kávézóval, szuper innen a kilátás, és még egy függőkertet is megcsodálhatunk, ami minden évszakban tartogat meglepetést.
Ami magát a középen álló türbét illeti, egy apró, nyolcszögű épületről van szó, amit helyi mészkőből emeltetett Mehmed Jahjapasazáde, a 3. budai pasa 1543 és 1548 között. A mauzóleum Gül babának (magyarul: Rózsa apónak) állít emléket, aki fontos szellemi vezető, bektási dervis volt, vagyis egy iszlám misztikus rend tagja.
Ha benézünk a nyitott ajtón, középen egy úgynevezett sandukát, azaz jelképes koporsót látunk. Ebbe sosem helyeztek holttestet, az a föld alatt pihent. 1914 és 1918 között három ember maradványait találták meg itt a régészek, ezek közül egy minden kétséget kizáróan Gül babáé volt.
Bár a türbék esetén az építők arra törekedtek, hogy az minél világosabb legyen, ezért általában sok ablakot helyeztek el, ez alól a rózsadombi épület kivételt képez: ennek csak egy kis, négyzet alakú ablaka van, nem tudni pontosan, miért. A 17. században, amikor a jezsuiták kápolnaként használták, vágtak rajta még párat, de azóta korhűen rekonstruálták a türbét és visszafalazták a nyílásokat.
Az épületet kintről is érdemes megvizsgálni. A tetején jellegzetes iszlám félholdat látunk. Ezt arabul alemnek nevezik, ami világmindenséget vagy univerzumot jelent. A holttest, a sanduka és az álem egymással párhuzamosak, Mekka irányára azonban merőlegesek. A bejárat viszont minden esetben Mekka felé néz – kivéve Idrisz baba türbéjénél, ott ismeretlen okokból ez nem így van.
Ha alaposan megnézzük a bejáratot, észrevehetjük az ajtó fölött kétoldalt a kiálló köveket. Vajon mi lehet a szerepük? Ma már valójában semmi, egykor azonban egy fedett részt tartottak a konzolkövek.
Az előcsarnok azt a célt szolgálta, hogy elválassza egymástól a szent és a profán teret, itt kellett levenni a cipőt, mielőtt az ember belépett a vallási épületbe.
Gül baba türbéjét legegyszerűbben a Mecset utcáról érhetjük el. Érdemes is ebből az irányból érkezni, mert így azonnal megnézhetjük a szép függőkertet (nyáron a névadó rózsák sokasága virít itt). Ha még többet szeretnél tudni az épületről és környezetéről, lapozd fel az október-novemberi Turista Magazint!
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
