A különös alkalmatossággal végső soron az őshonos mocsári teknősöket szeretnék megvédeni, de vajon hogyan?
A Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület júliustól kezdte meg az idegenhonos teknősök élvefogó csapdázását. Az eszköz úgy működik, hogy ha az egyedek ebbe a kis „medencébe” ugranak napozás után, nem tudnak belőle kimászni. Persze, ez igaz a mocsári teknősökre is, a természetvédelmi szakemberek azonban naponta átnézik a befogott állatokat, az őshonosokat visszaengedik a természetbe, az idegenhonos teknősöket pedig elviszik egy állatkertbe.
Az eszközzel a Közép-Tisza szolnoki szakaszán lehet találkozni. Az egyesület kéri a lakosságot, hogy ne közelítsék meg és ne nyúljanak hozzá.
Elsősorban a Mississippi tarajosteknősök kivadult egyedeit szeretnék megfogni. A faj betegségeket, kórokozókat terjeszt, és az ékszerteknőshöz hasonlóan veszélyezteti egyetlen őshonos teknősfajunk, a mocsári teknős állományát. Mississippi tarajosteknőssel a természetben először tavaly augusztusban találkoztak a Közép-tisza Tájvédelmi Körzetben a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Azelőtt csak háziállatként tartották.
Mint akkor írták, lehetett róla hallani, hogy Észak-Olaszországban már a természetben is szaporodik a faj, de tavaly még nem lehetett tudni, átvészeli-e nálunk a telet. Most azonban úgy tűnik, sikerült neki.
A faj egyébként az USA leghosszabb folyójáról kapta a nevét, annak és mellékfolyóinak vidékéről származik. Egy kifejlett hím példány teknőátmérője 9-13 cm lehet, a nőstényé 15-25 cm, utóbbi vaskosabb testalkatú. Jellegzetessége, hogy páncélja közepén tarajszerű kitüremkedés látható.
Top5 turista magazin cikk
Egy fészekaljnyi, állatkertben nevelkedett uhut engedtek szabadon
Több platónyi szemét került ki az újszászi Natura 2000 védett területre
Túrák a kibontakozó őszben
Fészekből nemrég kirepült kabasólymot mentettek a varbóiak
