A különös alkalmatossággal végső soron az őshonos mocsári teknősöket szeretnék megvédeni, de vajon hogyan?
A Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület júliustól kezdte meg az idegenhonos teknősök élvefogó csapdázását. Az eszköz úgy működik, hogy ha az egyedek ebbe a kis „medencébe” ugranak napozás után, nem tudnak belőle kimászni. Persze, ez igaz a mocsári teknősökre is, a természetvédelmi szakemberek azonban naponta átnézik a befogott állatokat, az őshonosokat visszaengedik a természetbe, az idegenhonos teknősöket pedig elviszik egy állatkertbe.
Az eszközzel a Közép-Tisza szolnoki szakaszán lehet találkozni. Az egyesület kéri a lakosságot, hogy ne közelítsék meg és ne nyúljanak hozzá.
Elsősorban a Mississippi tarajosteknősök kivadult egyedeit szeretnék megfogni. A faj betegségeket, kórokozókat terjeszt, és az ékszerteknőshöz hasonlóan veszélyezteti egyetlen őshonos teknősfajunk, a mocsári teknős állományát. Mississippi tarajosteknőssel a természetben először tavaly augusztusban találkoztak a Közép-tisza Tájvédelmi Körzetben a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Azelőtt csak háziállatként tartották.
Mint akkor írták, lehetett róla hallani, hogy Észak-Olaszországban már a természetben is szaporodik a faj, de tavaly még nem lehetett tudni, átvészeli-e nálunk a telet. Most azonban úgy tűnik, sikerült neki.
A faj egyébként az USA leghosszabb folyójáról kapta a nevét, annak és mellékfolyóinak vidékéről származik. Egy kifejlett hím példány teknőátmérője 9-13 cm lehet, a nőstényé 15-25 cm, utóbbi vaskosabb testalkatú. Jellegzetessége, hogy páncélja közepén tarajszerű kitüremkedés látható.