Az élőlénynek nemcsak a neve, hanem az életmódja is rendkívüli, emellett egy nagyon ritka és sérülékeny faj.
A vérfű hangyaboglárka nem egy húsevő növény és nem is egy harapós bogár, hanem egy kecses lepkefaj. Életmódja különleges: monofág, ami azt jelenti, hogy hernyója csak egy bizonyos növényfajon képes fejlődni, és csak ezt fogyasztja. Jelen esetben ez az őszi vérfű, amire a lepke a petéit rakja, és amin később kikelnek a hernyók.
Ezek eleinte a növény magkezdeményeivel táplálkoznak, majd selyemszálon függeszkedve leereszkednek a talajra. Itt egy hangya megtalálja, majd beviszi őket a hangyabolyba. A hernyók cukros váladékot választanak ki, amivel a hangyákat táplálják, és hangyatojásokat, illetve -lárvákat esznek. Itt töltik a telet, bebábozódnak, és jövő nyáron innen repülnek ki a lepkék.
A vérfű hangyaboglárka léte tehát nagyban függ az őszi vérfűtől és azoknak a hangyafajoknak a helyzetétől, amelyekkel ezt a fura viszonyt fenntartják. Védett faj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Szórványosan az egész országban találkozhatunk vele, például a Nyírségben, a Szatmár-Beregi-síkon, az Őrségben.
A nem megfelelő gazdálkodás veszélyezteti a hangyaboglárka-populációt: a hagyományos módszerek eltűnésével, az egyre intenzívebb művelési módszerek megjelenésével e különleges lepkék állományai is erősen megcsappantak – írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a honlapján, hozzátéve, hogy ha az őszi vérfű virágzásakor történik a kaszálás, a peték és a hernyók nagy mennyiségben elpusztulnak. A hajtásos növények lekaszálása sem jó ötlet, mert így a lepkék nem tudnak hova petézni. A korai kaszálások lehetnek megfelelőek. A Mátrai Tájegységben idén is kijelöltek olyan területeket a vérfű hangyaboglárka élőhelyein, ahol nem kaszáltak, aminek volt is eredménye, mert szép számban repültek és petéztek a lepkék.
