Mi is tehetünk azért, hogy ne legyen gyötrő a szúnyoghelyzet

Mi is hírt adtunk az Ökológiai Kutatóközpont felhívásáról, amelyben idén is arra kérik a lakosságot, hogy segítsék az inváziós és potenciálisan betegségeket terjesztő szúnyogfaj, az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) elterjedésének országos feltérképezését.

A szúnyogok itt vannak, a kórozók még nincsenek

Az idei első bejelentések már meg is érkeztek, bizonyítva, hogy a faj újra itt van. „Tavaly a beküldött mintákból 48 bizonyult ázsiai tigrisszúnyognak, a viszonylag szétszórt előfordulási adatok pedig azt jelzik, hogy több megyében is felbukkanhatnak az ázsiai tigrisszúnyog példányai. A beküldött példányokon virológiai teszteket végeztük, de eddig még mindegyik teszt negatívnak bizonyult a Nyugat-Nilusi láz, Usutu, Chikungunya-láz vírusára.”- mondta dr. Soltész Zoltán, az Ökológiai és Botanikai Intézet kutatója.

Legalább 22-féle vírust terjeszt. Az általa terjesztett veszélyes kórokozók magyarországi megtelepedésének feltétele, hogy a tigrisszúnyognak, mint közvetítőnek nagy egyedszámú, stabil populációi legyenek Magyarországon. A jelenlegi adatok alapján azt feltételezik a kutatók, hogy ez a feltétel még nem adott hazánkban, de kiemelkedően fontos a folyamat állandó nyomonkövetése.

Kamionban is utazhatnak a szúnyogtojások

Az ázsiai tigrisszúnyog számos módon bejuthat hozzánk, hogy át tud-e itt telelni, arról még nem tudnak biztosat a kutatók. „A fajnak Európában, a mediterrán országokban vannak stabil populációi, például Horvátországban vagy Olaszországban. Itt jó sok is van belőlük és biztos, hogy ott át is telelnek. Ezek az állatok eredeti élőhelyükön odúlakók, azaz faodvak vizében fejlődnek a lárvák. A nőstény nem a vízre, hanem az odú oldalára, a víz fölé rakja a tojásait. A faj sikeres terjeszkedésének egyik kulcsa, hogy élőhelyet tudott váltani, és minden olyan mesterséges hely is alkalmas a fejlődéséhez, ami szimulálja az odvas fát, például egy esővízgyűjtő hordó, egy eldugult ereszcsatorna, ahol fel tud gyűlni és fel tud melegedni a víz. Minél melegebb közegben vannak, annál gyorsabban fejlődnek.”

A kamionokban is vannak olyan kis üregek, amelyek megtelhetnek vízzel, ezek pedig kiváló szállítóközegei lehetnek a szúnyogoknak. Olaszország és Magyarország között elég sok kamion jár-kel. A nőstényszúnyog, mondjuk egy Olaszországból induló kamionban, talál egy vízzel félig telt, eldugott kis üreget. Ennek falára lerakja a tojásait. Az sem baj, ha útközben eltűnik a víz, a tojások simán kibírják. A kamion megérkezik Magyarországra, ahol tegyük fel, éppen meleg van és esik az eső, ami, ugye, most nyáron elég gyakran előfordul. A kis mélyedésben újra felgyűlik a víz, eléri a tojásokat, amelyekből 35 fok feletti hőmérsékleten akár öt nap alatt is kifejlődhetnek az imágók. Az ázsiai tigrisszúnyog ráadásul elég szapora állat, ha megfelelőek a körülmények, egy szezon alatt több nemzedéke is kifejlődhet.

A koreai tigrisszúnyog már áttelel nálunk

Két másik invazív csípőszúnyog-faj is megtelepedett már nálunk, ezeket jóval nehezebb elkülöníteni a hazai fajoktól, mint a fekete-fehér csíkos tigrisszúnyogot. Ezért is van az, hogy a lakosság segítségét ez utóbbi faj felmérésben kérik.

A koreai tigrisszúnyognak (Aedes koreicus) és az ázsiai bozótszúnyognak (Aedes japonicus) már önfenntartó állományaik is vannak nálunk. A koreai tigrisszúnyogot 2016-ban találták meg először Pécsen, ahol abban az évben már bizonyíthatóan át is telelt. A fajt azóta minden évben megfigyelték, és elmondható, hogy mostanra stabil állománya alakult ki a városban, azon kívül is terjedni kezdett, és tavaly Soltész Zoltán Budapesten is megtalálta a faj egyedeit.

Trópusi körülmények között a koreai szúnyog komoly betegségeket is terjeszthet, köztük a kutyák szívférgességét, egy agyvelőgyulladásos betegséget, a japán encephalitist, a nyugat-nílusi lázat és a zika kórokozóját is, de nem tudni, hogy magyarországi körülmények között is képes-e ezeket hordozni, vagy sem.

Az időjárás a szúnyogoknak kedvez

Nemcsak az idegenhonos, a hazánkban őshonos fajok is alkalmasak világszerte terjedőben lévő kórokozók átvitelére, olyanokra, mint az Anopheles fajok által terjesztett malária, vagy a Culex fajok által terjesztett Nyugat-nílusi láz, amelyből 2018-ban több mint kétszáz esetet regisztráltak. Malária egyelőre csak úgy fordul elő nálunk, ha valaki külföldön kapja azt el.

A nagy felhőszakadások nyomán sok olyan belvízfolt, pocsolya alakul ki, amelyek a csípőszúnyog-lárvák életterét biztosítják. Ezért a hazánkban őshonos mintegy 50 faj többsége a korábbiaknál több helyen és érzékelhetően nagyobb egyedszámban zaklat bennünket, embereket.

Nem minden szúnyog gyötri az embert

A hazai csípőszúnyog fajok közül nálunk a legnagyobb bosszúságot a gyötrő szúnyog okozza. Pontosabban ezek nőstényei. A csípőszúnyogok közül a hímek egyáltalán nem szívnak vért, mert a szájszervük megrövidült, így azzal nem tudják átszúrni a bőrt, helyettünk a növényeket csapolják meg. Nem is minden szúnyogfaj kedveli az embert, vannak olyanok, például a dalos szúnyogok, amelyek a madárvért kedvelik, mások inkább a kétéltűeket és a hüllőket szeretik.

Az 50 hazai csípőszúnyog-fajnak a felével találkozhatunk a mindennapokban, a többi jóval ritkább, sok fajnak nincs is magyar neve. Tavaly például előkerült egy olyan faj, amiből még nem volt múzeumi bizonyító példány sem. A tágabb rokonságban vannak olyan szúnyogfajok is, amelyekkel szintén gyakran találkozhatunk, mint a lószúnyog, az árvaszúnyog vagy az iszapszúnyogok, ezektől azonban nem kell tartanunk, mert ártalmatlanok ránk nézve, nem élnek embervérrel.

Szúnyogháló és megelőzés

Soltész Zoltán szerint a szúnyogok elleni védekezés leghatékonyabb eszköze a szúnyogháló. A szabadban a füstölők hatékonyak, mert a szúnyogok ki nem állhatják a füstöt. A szúnyogriasztó szerek összezavarják a szúnyog kémiai (szag-) ingerek alapján történő tájékozódását, és így nehezítik, hogy csípésre alkalmas emberi „prédát” találjanak.

A szakember szerint a szúnyogriasztók esetében érdemes több típust is kipróbálni, mert egyéni, hogy kinek melyik szer felel meg a legjobban. A szúnyogokra ugyanis a verejték és a szúnyogriasztó egyvelege hat, ez pedig minden embernél más és más. Arra is figyeljünk, hogy vannak olyan riasztók, amelyeket összetételük miatt, kicsi gyerekek esetében még nem használhatunk.

A szervezetünk szúnyogcsípésekre adott válaszreakciója is más és más, attól függ, hogy mennyire vagyunk érzékenyek az adott faj nyálában levő fehérjékre. A szúnyogok ugyanis nem csak vért szívnak, de nyálat is injektálnak belénk, amiben különböző fehérjék vannak és abban lehetnek az esetleges kórozók is. Erre a nyálra reagál a mi immunrendszerünk, kinek látványosabban, kinek kevésbé. A csípés, illetve a nyál bejutása után elindul egy gyulladási folyamat, amit érdemes kicsit hűteni, hogy visszafogjuk azt. Ezért nem tanácsos vakarni a csípést, mert azzal is hőt termelünk, és tovább fokozzuk a gyulladást.

Soltész Zoltán szerint meg lehet próbálkozni a természetes illóolajok pl. citrusolaj, párologtatásával is, de sokkal hatékonyabb, ha „szúnyog-szemmel” végignézzük a kertet, és minden potenciális szúnyogbölcsőt felszámolunk. Amiből egy átlagos kertben elég sok lehet, tekintve, hogy a szúnyogok számára már fél deciliter víz is elegendő.

Öntsük ki ezeket a pangóvizeket vagy cseréljük rendszeresen például a virágalátétekben vagy a madáritatóban levő vizet, az esővíztároló hordót pedig érdemes szúnyoghálóval lerekeszteni, hogy a szúnyogok ne tudjanak ott tojást rakni. Kiváló lárvabölcsőt jelentenek a temetői vázák is, ezért, ha épp nincs bennük virág, tartsuk azokat lefelé fordítva, ha van bennük virág, és van rá módunk, cseréljük a vizet legalább hetente. Bár ezek apróságoknak tűnnek, mégis, ha odafigyelünk, sokat javíthatunk a gyötrő szúnyoghelyzeten.