A Pilisben található 710 méter magas Nagy-Szoplák nevéből ne asszociáljunk a túra nehézségi fokára, mert a hegy megmászása egyáltalán nem megerőltető. Viszont szép bükkösökkel és kilátópontokkal annál többször találkozhatunk az ösvényein, és a hegycsúcs elnevezése sem mindennapi.
Az érdekes elnevezésű Nagy-Szoplák Dobogókő és Klasztrompuszta között, a Két-bükkfa-nyeregtől délnyugatra helyezkedik el a Pilisben. A 710 méter magas hegy első előfordulására – a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint – 1887-ből van már térképi adat.


Nevét a Szoplák helynévből, illetve a szlovák sopliak szóból származtatják, melynek jelentése ’taknyos kölyök’. Hogy a taknyos kölyök miként kapcsolódik jelentéstanilag a hegyhez, arra az etimológia szótár nem ad magyarázatot. A Nagy-Szopláknak van „kis testvére” is, szomszédságában találjuk a 686 méter magas Kis-Szoplákot.
Ha a Két-bükkfa-nyeregből a zöld kereszt jelzésen elindulunk felfelé a Nagy-Szoplák oldalában a Pilis-tetőre, ízelítőt kapunk a hegy gyönyörű bükköseiből. A zöld keresztből kiágazó zöld háromszög jelzésen pedig érdemes kitérőt tennünk a Fekete-kő mészkőormára, amely a Pilis egyik legvadregényesebb sziklaletörése. Innen pompás kilátás tárul elénk a pilisszentléleki „katlanra”, a Kétágú-hegy és a Maróti-hegyek felé, illetve a Visegrádi-hegység hullámai mögött már a Börzsöny domborodik a horizonton.