A 21. században újonnan felbukkanó vagy az eddigiektől eltérő, új helyeken terjedő betegségek túlnyomó többsége állatokról terjedt át emberre. Az, hogy egy vírus egyik fajról átlép egy másikra, természetes folyamat, a találkozási pontok száma azonban mára megsokszorozódott.
A 2019 végén felbukkant új típusú koronavírus, a SARS-CoV-2 néhány hónap alatt végigsöpört a Földön. A járvány kitörése óta a kutatók rengeteg ismeretet szereztek a vírusról és a járvány természetéről, de még mindig nem tudunk eleget.
A vírusok meghatározott gazdaszervezetekben fordulnak elő, de ha lehetőségük nyílik, gyorsan át tudnak váltani egy új gazdára. Az, hogy egy vírus egyik fajról átlép egy másikra, természetes folyamat. A globalizációnak köszönhetően azonban az átlépést biztosító találkozási pontok száma a sokszorosára növekedett. Például azáltal, hogy ma már 8-10 óra alatt átrepülhetjük a fél világot, és míg egyik nap mondjuk, egy budapesti irodában ülünk, másnap már egy trópusi szigeten süttetjük magunkat.
A kórokozók terjedését több tényező, például a természetes élőhelyek zsugorodása és a klímaváltozás is segíti. A változó klíma hatására a kórokozók hordozóinak elterjedése is változik. Ilyen példát már itthonról is mondhatunk. Néhány éve egy trópusi elterjedésű szúnyogfaj, a több kórokozó terjesztésében is szerepet játszó ázsiai tigrisszúnyog már nálunk is megjelent.
A mostani járvány is megmutatta, hogy kulcsfontosságú lenne, hogy valahogy megpróbáljunk egy lépéssel a kórokozók előtt járni. Vajon lehetséges ez? Átlagemberként tehetünk valamit azért, hogy kicsit jobb pozícióba kerüljünk a vírusokkal folytatott evolúciós versenyben? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk dr. Molnár Orsolya evolúcióbiológussal a Turista Magazin júniusi számában.
A JÚNIUSI SZÁMUNKAT ITT TUDOD ONLINE MEGRENDELNI, ELŐFIZETNI PEDIG ITT TUDSZ RÁNK.
