A Nagymaros felett elterülő Törökmező a Börzsöny egyik legnagyobb hegyi legelője és népszerű kirándulóhelye, ahol ilyenkor, tavasz közepén különösen szép látványban lehet részünk, mert amerre a szem ellát, tavaszi héricsek sárgállanak mindenfelé. De vajon hogy jönnek ide a törökök?
Törökmező a Dél-Börzsöny népszerű kirándulóhelye, nemcsak azért, mert itt található az állat- és kalandpark, de a környéken jó kis túrákat is tehetünk. Áthalad itt például az Országos Kéktúra, nem túl hosszú gyaloglással elérhető Zebegény, Nagymaros, Kóspallag vagy a Hegyes-tetőn álló Julianus-kilátó, innen indul az Ipolyerdő Törökmezői tanösvénye, és a közeli Köves-mezőt érinti a nagymarosi Gesztenyés tanösvény is.
Középkori legelők
Törökmezőn azonban most – legalábbis számomra – a legnagyobb élményt a rétet borító tavaszi héricsek sokasága jelentette. Életemben nem láttam még ennyit belőlük egy helyen. S ha mindez nem lenne már így is elég gyönyörű, most virágoznak a legelőn egykor hagyásfaként megmaradt idős vadkörtefák is, amelyek távolról olyanok, mintha vattacukor-pamacsokkal lenne teleszórva a rét.
Törökmező eredete a középkorig nyúlik vissza, amikor a környékbeliek a zárt erdőkben legelőket alakítottak ki. Ahogy azt az Ipolyerdő oldalán olvashatjuk, a közeli települések között volt is perpatvar régen amiatt, hogy ki, hol és milyen jogon legeltet éppen ott, ahol a szomszéd is szeretne. Az állatokat a Fehér-forráscsoporthoz vitték inni, erre utal a térképen is jelölt Hét-vályú elnevezés, ahol lépcsőzetes vályúrendszert alakítottak ki az állatoknak.
És hogy kerülnek ide a törökök?
A név valóban nem a véletlen műve, jártak itt és hosszan el is időztek a törökök. Úgy tartják, hogy már a visegrádi várat ostromló török csapatok itt táboroztak, később, a hódoltság idején pedig itt legeltették állataikat.
Nagymaros több mint 140 év után, 1685-ben szabadult fel a török uralom alól. Ha megnézzük a régi térképeket, például a II. és a III. Katonai Felmérés térképeit, a törökökre utaló Törökmező név azokon is olvasható, bár német nyelven, mint Türkenfeld, a 18. század elején a környező településekre érkezett német telepesek nyelvén. Itt a II. Katonai Felmérés vonatkozó térképrészlete látható.
Héricsek és kosborok
Törökmezőn egészen az 1980-as évekig tartottak állatokat, de ahogy mindenhol máshol az országban, ma már itt sem látni legelő nyájakat és gulyákat. Ennek hatására a területen megindult a cserjésedés, csipkebogyók, galagonyák, kökények lépegetnek egyre beljebb a réten. Részben a rendszeres legeltetés elmaradása az oka annak is, hogy ma már nem látni ürgéket sem, pedig korábban éltek itt. Eltűnésük másik oka, hogy az ürge régen a tányérra is került, a kisemlős leginkább a szegény emberek eledele volt, és egészen az 1980-as évekig élő gyakorlat volt az ürgeöntés.
A cserjésedés visszaszorítása, a rét beerdősülésének megelőzése érdekében az erdészet cserjeirtással igyekszik megőrizni a nyílt gyepet. Ahol most még a tavaszi héricsek tündökölnek, de hamarosan felváltja őket majd egy másik szép, védett virágunk, az agárkosbor, ami májusban-júniusban virágzik.
Itt pedig egy remek túra, ami érinti Törökmezőt is. Nem túl hosszú, ám annál látványosabb.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
