Ismét veszélybe került a hódok által újjáélesztett Rákospalotai-láp

A főváros pesti oldalának legészakibb pontján vagyunk, Káposztásmegyer és Rákospalota határán, de ahogy azt a közúti tábla is jelzi, Dunakeszitől is csak néhány lépés választ el bennünket. Itt, a káposztásmegyeri lakótelep és az M0-s árnyékában rejtőzik a Rákospalotai-láp. Alapesetben a legtöbben nem is tudnánk ennek a helynek a létezéséről, és az itteni élővilág szemszögéből ez így is volna jó. Hogy ez még sincs így, annak az az oka, hogy a vizes élőhely veszélybe került. És már nem először.

Az első csapás, az M0-s építése

Felettünk, az M0-son dübörög a forgalom, előttünk a Mogyoródi-patak siet a közeli Szilas-patak felé, hogy onnan már együtt haladjanak tovább a Dunába. A Mogyoródi-patak itt még természetes medrében folyik, de nem messze, az újpesti szakaszon már kibetonozott teknőben éri el a szintén csatornaként érkező Szilas-patakot.

Mivel gumicsizmában vagyunk, a Mogyoródi-patakon viszonylag könnyen átkelünk. Nem messze tőlük egy kecses nagy kócsag álldogál. A pataktól csak néhány lépést kell tennünk a nyárfák között, és máris a lápnál vagyunk.

Kísérőnk dr. Kriska György biológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, aki az utóbbi években a dunavirágok kutatójaként és szószólójaként vált szélesebb körben ismertté.

Az eltelt évtizedekben kétszer már szemtanúja volt a láp tönkretételének. Először 1998-ban, amikor az M0-ás építése miatt a Mogyoródi-patak melletti galériaerdőt kivágták, a lápot pedig lecsapolták. Erről akkor egy videót is készített.

Beköltöztek a hódok

Az M0-s autóút megépítése szerencsére nem járt a Mogyoródi-patak csatornává alakításával, így a természet fokozatosan visszahódította a területet, a láp is elkezdett újjáéledni a területén feltörő talajvízforrásoknak köszönhetően.

Több mint tíz évvel később a hódok is megtelepedtek a patak mentén, gátat építettek a patakon, és a víz egy részét átirányították az egykori láp területére, ennek nyomán tovább javult a vízellátás, egy négyhektáros területen a természet új életre kelt. A történetet itt le is zárhatnánk egy szép happy enddel, de sajnos nem tudjuk.

2022-ben ugyanis, amikor a hely ismét békakuruttyolástól és madárdaltól volt hangos, a szép hosszú nevű Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi, Beruházó és Szolgálató Vízgazdálkodási Társulat elbontotta a hódgátat, mert úgy látták, hogy akadályozza a patak zavartalan lefolyását. Ennek nyomai most is láthatók, egy nagy halom formájában a patak mellett. A gát megszüntetésével elzárták a láp vízutánpótlását a patak felől, ami így hamarosan kiszáradt.

A hódokat azonban nem lehet csak úgy elüldözni, újabb gátat építettek, ezúttal a láp szegélyében, a patak egy kis mellékágán. A láp táplálásában szerepet játszó talajvízforrások vize most az ide épített hódgátnak köszönhetően nem folyik el a patakba, hanem a lápot élteti, így az újra életre kelt.

A vízgazdálkodási társulat itt már nem illetékes, mivel ez a terület – bár csak néhány tíz méteren múlik – már a fővároshoz tartozik. Ezen a ponton most újból lezárhatnánk egy happy enddel a történetet, de megint nem tehetjük, ugyanis nem várt helyről újabb veszély fenyegeti a lápot.

Felmerül egy újabb probléma

Kriska György és fia, Ferenc sokadik közös filmjét forgatja, ezúttal a folyóvizek élővilágáról, és ide is rendszeresen kijárnak. Véletlenül tudták meg, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szeretné elbontani a hódok gátjait, mert a láp csücskében, az M0-s 2A út felé haladó lehajtója mellett van egy olajfogó műtárgy, és annak működését akadályozza a hódok tevékenysége nyomán megemelkedett vízszint.

Ennek a műtárgynak az a szerepe, hogy egy esetleges közúti baleset során megakadályozza, hogy nagy mennyiségű olaj kerüljön az útmenti területekre. Vagyis most fura helyzet állt elő. Ahhoz, hogy ez a szerkezet el tudja látni környezetvédelmi funkcióját, természetvédelmi áldozatokat kellene meghozni?

Ahogy laikus szemlélőként körülnézek, határozottan lápnak tűnik, amit látok, vízi növények által közrefogott nyílt vízfelületek, kidőlt fák szerteszét. Az egyik oldalról tavaszt érző széncinegék énekelnek, a másikról egy fekete harkály hangja szól. Bizonyára a hódok is itt vannak valahol, de ők nem mutatkoznak.

Kriska György a vízi gerinctelenek kutatója, így háló, szűrő és egyéb mintavételi eszköz általában van nála, ha erre jár. Megmeríti a kis hálóját, a fennakadt parányok egy műanyag tárolóba kerülnek, bojtosszúnyog-lárvák, kis rákocskák és egyéb parányi gerinctelenek nyüzsögnek a vízben.

De ez a városszéli vizes élőhely nem csak számukra fontos, a környékbeli emberek számára is az, hisz az egyre melegebb és szárazabb nyarakon a víz párolgásával lokálisan mérsékelni tudja a forróságot.

Nincs a nyilvántartásban

Felmerül az emberben a kérdés, hogy ha a törvény szerint Magyarországon minden láp „ex lege”, vagyis a törvény erejénél fogva védett, akkor hogy jöhet egyáltalán szóba az, hogy elbontsák a lápban lévő hódgátat.

A hazai „ex lege” védett lápok nyilvántartásában jelenleg 1193 láp szerepel, köztük például a szomszédos Dunakeszi-láp. A rákospalotai azonban egyelőre nem szerepel a listán, ahhoz, hogy felkerüljön, hivatalosan láppá kell nyilvánítani.

Az élőhely minősítése, vagyis a „láp avagy nem láp” – kérdés eldöntése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pest Vármegyei Kormányhivatal feladata. A vizsgálatok már elkezdődtek, de a döntésre még várni kell.

A láppá nyilvánításhoz növény- és állattani, illetve talajtani vizsgálatokra van szükség. Több kritérium közül legalább egynek teljesülnie kell, vagy a lápi életközösség jelenlétét vagy a tőzegképződési folyamatokat kell igazolnia a szakértőknek.

Kriska György szerint már most vannak olyan tényezők, amelyek bizonyítják, hogy a Rákospalotai-láp nemcsak a nevében láp. „A tőzeglápokra jellemző aktív tőzegképződési folyamatról bárki meggyőződhet a helyszínen egy kis áskálódás eredményeként.” Mint mondja, a lápi elfolyókban jelenlevő vasoxidáló baktériumok jelenléte is a lápokra jellemző mikrobiológiai jelenség. A vörös mederaljzat és a vízben képződött olajszerű bevonat is ezeknek a baktériumoknak köszönhető.

Helyi védettség

Ha az illetékesek arra jutnak, hogy a Rákospalotai-láp hivatalosan nem láp, akkor a terület országos védelmet nem kaphat automatikusan, de – mint értékes vizes élőhely – a helyi védettséget megkaphatja.

Megkerestük a Fővárosi Önkormányzatot, amelynek hatáskörébe tartozik a helyi védetté nyilvánítás Budapesten. Ők egyelőre hivatalos megkeresést még nem kaptak az üggyel kapcsolatban. „Ahhoz, hogy bármilyen védettséget kapjon, először egy műszaki problémát kell orvosolni a területen. Jelen esetben a közúti töltések esetleges átnedvesedésének és állékonyságának a kérdéseiről van szó, amit a vízszint megemelkedése okoz” – írják válaszukban. (Ezek szerint tehát nemcsak az olajfogó műtárgynál van probléma.)

„Amíg ez nem derül ki, nem lehet felelősen továbblépni az élőhely megőrzése érdekében. Első megközelítésben a természetvédelmi szakértőink lehetségesnek tartanak olyan megoldást, amely egy vagy több műtárgy beépítésével szabályozhatóvá teheti a kialakult vízszintet, és így sem a közlekedési, sem a természetvédelmi érdek nem sérül.”

Mint írják, ha van rá elfogadható műszaki megoldás, és ezt a tulajdonos magyar állam, vagy a közút kezelője hajlandó is kivitelezni, de a terület mégsem kap országos védelmet, akkor tud a Főváros belépni a helyi védelemre történő előterjesztéssel. „Ez esetben készek vagyunk a terület helyi védelemének előkészítésre és a terület természetvédelmi kezelésbe vételére, amennyiben a közgyűlési többség ezt támogatja” – írják.

Helyi támogatás

Megkerestük az illetékes XV. kerületi Önkormányzatot is, akik – mint mondják – folyamatosan foglalkoznak a kérdéssel, fontosnak tartják a láp védelmét. Ahogy azt válaszukban írják, a terület nem önkormányzati, hanem állami tulajdon, jelenleg legelő művelési ágba, kivett csatorna, kivett árok besorolásként van nyilvántartva.

„A Rákospalotai-láp területén a hódok megjelenése ökológiai változásokat indított meg. A kidőlt törzsek, gallyak visszatartják a vizet, a holtfák táplálékot biztosítanak gombáknak, rovaroknak, így közvetve más, ezeket fogyasztó élőlényeknek is, továbbá búvó- és szaporodóhelyként is szolgálhatnak. Ezáltal nő a biológiai változatosság. Véleményünk szerint a terület olyan környezeti és biológiai értékekkel rendelkezik, amelyek mindenképpen védettséget érdemelnek. Tehát a Rákospalotai-láp területének védetté nyilvánításában látjuk az egyetlen tartós megoldást. Különösen azért, mert a területet 1988-ban, valamint 2022-ben is már lecsapolták, tehát sokszorosan sérült már az ott található élővilág. Jelentős kockázata van annak, hogy egy újabb lecsapolás már végzetes is lehetne” – válaszolta Gyurkó Dániel alpolgármester.

Természetesen az üggyel kapcsolatban megkérdeztük a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t is, kérdéseinkre a következő választ kaptuk:

„A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2024.07.25-én levélben fordult a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályához (a továbbiakban: Kormányhivatal) a hódok élőhelyével kapcsolatos útüzemeltetési és fenntartási problémák, illetve azok lehetséges megoldásai kapcsán. A Kormányhivatal – a kialakult helyzet felmérése érdekében - az érintettekkel együtt 2024 decemberében helyszíni szemlét tartott. A felek közötti egyeztetés még folyamatban van. A célunk az, hogy olyan döntés, megoldás szülessen, ami az érintett csomóponti vízelvezetés rendeltetés szerinti üzemelését hosszú távon lehetővé tegye, kiemelt figyelmet fordítva a kialakult helyzetre."

Egyre több emberhez jut el a láp híre

Mindeközben a láp ügye egyre több embert érdekel, és nem csak a közösségi oldalakon. A hétvégén szervezett ismeretterjesztő „lápbejáráson” is több mint 70-en voltak. Hogy mit hoz a jövő a Rákospalotai-láp számára, azt egyelőre még nem tudjuk, de nyomon követjük az ügyet, és beszámolunk a fejleményekről.