Mi történik a talajjal szántás és műtrágyázás nélkül?

A nagyüzemi mezőgazdaság ellenzői úgy vélik, nincs szükség vegyszerezésre és műtrágyázásra, mert a természet is megadja a talajnak mindazt, amire szüksége van, ráadásul ingyen. Hogy hogyan, arról a Mérgezett Föld című film mesél, amit mindenkinek, aki így vagy úgy mezőgazdasággal foglalkozik, látnia kellene.

Szöveg:
Fotó:
Gulyás Attila
2020. január 8.

A nagyüzemi mezőgazdaság ellenzői úgy vélik, nincs szükség vegyszerezésre és műtrágyázásra, mert a természet is megadja a talajnak mindazt, amire szüksége van, ráadásul ingyen. Hogy hogyan, arról a Mérgezett Föld című film mesél, amit mindenkinek, aki így vagy úgy mezőgazdasággal foglalkozik, látnia kellene.

1950-re a Föld alkalmas termőföldjeinek a fele termesztésre alkalmatlanná vált. A nem megfelelő használat miatt a termőréteg elvékonyodott, a termőterületek nagysága csökkent. 2010-ig további 30 %-ot tettünk tönkre. A Filmdzsungel Stúdió filmje a talaj pusztulásáról, annak a termőrétegnek a minőségi és mennyiségi pusztulásáról szól, ami többek között az élelmiszer-ellátásunkat biztosítja.

A termőföldek nagy részén világszerte intenzív nagyipari gazdálkodás folyik, melynek pártolói szerint a Föld egyre gyarapodó népességét máshogy nem lehet ellátni. A módszer ellenzői viszont azt mondják, ha olyan problémákat, mint a nyugati világ élelmiszer-pazarlása, a túlsúlyos emberek egyre növekvő száma kezelnénk, és átstrukturálnánk az élelmiszer-termelést, már egészen más lenne a kép.

Az intenzív mezőgazdaság ellenzői szerint a nagyfokú vegyszer-és műtrágya használat, a hatalmas munkagépek, a talajforgatásos gazdálkodás tönkreteszik a termőföldet. Dr. Gyulai Iván ökológus egy kis észak-magyarországi faluban él, és saját kertjében vizsgálja azt, hogy lehet-e mindezek nélkül termelni. Az elmúlt 17 év tapasztalatai azt mutatják, hogy igen, egy feltétellel, ha odafigyelünk a természetre és megértjük azokat a folyamatokat, amelyek a talajban zajlanak. A talaj tápanyagtartalma szempontjából ugyanis kulcsfontosságú, hogy mennyi élet van abban. A talaj forgatásával pedig épp ez ellen a kulcsfontosságú tényező ellen dolgozunk.

A szántóföldi mezőgazdaság berögzült módszerein sokan nem hajlandók változtatni, hisz ha évtizedek óta így csinálják, akkor miért ne működne, mondják.

De van egyáltalán hatékony alternatíva? Mi történik akkor, ha nem új technológiát alkotunk, hanem egy meglévő rendszerhez, a természethez alkalmazkodunk? A film azokról mesél, akik hisznek abban, hogy lehet másképp, és ezt az eredményeik is bizonyítják.

A film egyik legérdekesebb része, amikor egy francia talajkutató összehasonlít egy intenzív gazdálkodással művelt földet és egy olyan szomszédos földterületet, ahol 8 éve nem szántanak és műtrágya helyett érlelt szerves trágyát használnak. A két kutatóárokban már első pillantásra is látható az elképesztő különbség.

A Föld termőtalajait túlhasználtuk, ahhoz, hogy ilyen körülmények között elegendő mennyiségű haszonnövényt tudjunk termeszteni, még több és több vegyszert és műtrágyát használunk. Világos, hogy ez az állapot nem fenntartható. Meg kellene végre próbálnunk hinni a természetben, odafigyelni rá, megérteni, és hagyni, hogy azt tegye, amiben sokkal jobb, mint mi.


Cikkajánló