Mi történik, ha nagyobb teret adunk a folyóknak?

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen adhat megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Pálvölgyi Krisztina
Forrás:
WWF Magyarország
2021. június 23.

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen adhat megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására.

A korábbi árterek zöme a folyószabályozások után az árvízvédelmi töltéseken kívülre került, ezért ugyanannak a vízmennyiségnek a töltésekkel beszűkített folyón kell lefolynia. Ilyen módon a rekord árvizek elleni védekezés és a kisebb árvizek hasznosítása is egyre nagyobb akadályokba ütközik, ráadásul a többletvizek hasznosításából számos előny is származhatna, mind a helyi lakosság, mind az élővilág szempontjából.

„A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához” – írja közleményében a projekt egyik hazai résztvevője, a WWF Magyarország.

A projekt során azt vizsgálták, hogyan és hol lehetne az ártereket újra alkalmassá tenni az időjárási szélsőségek mérséklésére, javítva az élőhelyek állapotát és a velük összhangban kivitelezhető gazdálkodási módokat is. A legtöbb vizsgált mintaterületen a töltések áthelyezésével növelhető az elöntött terület nagysága, és ezáltal nő a tározható vízmennyiség, ami csökkenti az árvízvízszintet.

„Ha a rekord-árvízhozamban akár csak időbeli eltolódást sikerül elérni, azzal már idő nyerhető a védekezésre. Az ártereken tározott vízmennyiség az árvizek levonulása után mérsékli az aszályt és növeli a terméshozamokat" – írja a WWF.

A Magyarországon kijelölt mintaterület, Fokorúpuszta a Közép-Tisza-vidéken, Jász-Nagykun-Szolnok megyében található, Besenyszög közelében. Az itt tervezett beavatkozások között töltésáthelyezés, vizes élőhely kialakítás és tájrehabilitáció is megtalálható. Az elvégzett beavatkozások jó alapul szolgálhatnak az elkövetkező évek hasonló jellegű ártér visszacsatolásához, valamint a megszerzett tapasztalatok felhasználhatóak más, hasonló jellegű folyószakaszok helyreállítása esetében is.

További információk: ITT

Cikkajánló