Miért hívják vörösbegynek, ha egyszer narancs színű a begye? Mi köze a karácsonyhoz és az angol postásokhoz? És valóban olyan szelíd, mint amilyennek látszik? Cikkünkben ezekre a kérdésekre is válaszolunk, és az is kiderül, miből lesz a vörösbegy, avagy hasonlítanak-e a fiókák szüleikre.
Néhány éve hozzánk került egy sérült madárfióka. Bevallom, először nem tudtam, kihez van dolgom. Pötyinek neveztük el, mert szürkésbarna tollazatán apró világos foltok voltak mindenfelé. Pötyiről azt hittem, egy vörösbegy-fióka, aki akkor még szinte egyáltalán nem hasonlított felnőtt fajtársaira. Update: közben kiderült, hogy a fiókám, aki sajnos nem érte meg a felnőtt kort, egy szürke légykapó volt, amelynek fiókáira, legalábbis szerintem, nagyon emlékeztetnek a vörösbegy-fiókák. A szüleikre ellenben a vörösbegyek fiókaként még alig-alig hasonlítanak.
És hogy miből lesz a vörösbegy? Egy aprócska kis barna madárfiókából, amely színeiben nem nagyon emlékeztet még a felnőttekre.
Az egyik jellemző, amit Herman Ottót megragadta a vörösbeggyel kapcsolatban, azok a beszédes szemei voltak : „A vörösbegy a legügyesebb bujkálók közül való; a földön egyet surran, aztán hirtelen megáll, nagyot bókol, leereszti szárnyát és felvágja farkinczáját; aztán lángoló szemeit nagy bizodalmasan rászegezi az emberre is, mintha azt mondaná: „bízom benned!”
A madarat számos nyelvben vörösbegynek hívják. A faj nevében szereplő vörös tulajdonképpen a begy narancs színre utal. De akkor miért nem narancsbegynek hívják, adódik a logikus kérdés.
Azért, mert akkoriban, amikor elnevezték, a narancs szó még nem volt a választható lehetőségek között. Azt csak az 1500-as évektől használták az angolban a szín kifejezésére, miután elkezdték nagy mennyiségben behozni a narancsot az országba, és akkor a vörösbegy már rég ezt a nevet viselte. A vörös szín egyébként a fiatal madaraknál a fészek elhagyását követő második-harmadik hónapban alakul ki, és újabb két-három hónap múlva lesznek teljesen olyanok, mint a felnőttek.
A vörösbegyek korán kelők, a hajnali madárkórus első szólistái között vannak. Főleg rovarokat, férgeket esznek, de télen a madáretetők környékén is gyakran feltűnnek. Bár szelíd kis madárnak tűnik, a hímek nagyon agresszívek is tudnak lenni, ha területük védelméről van szó. Egy-egy ilyen összecsapás a harcoló madarak egyikének halálával is járhat.
A vörösbegyek híresek arról is, hogy olykor meglehetősen különös helyeken fészkelnek.
Például használaton kívüli teáskannában, postaládában, virágcserépben, de találtak már fészket egy 2. világháborús repülőben is. Állítólag egy angliai kertésszel az is megtörtént, hogy reggel felakasztotta a kabátját, majd mikor ebéd után újra fel akarta venni, már egy vörösbegy elkezdett fészket rakni a kabát egyik zsebében.
A vörösbegy szívesen társul a vaddisznókhoz, vagy épp a kertészkedő emberekhez, remélve, nem fordul-e ki valami kedvükre való csemege, például egy földigiliszta a megforgatott talajból. Az angolok épp ezért a vörösbegyet a kertészek nagy barátjának tartják, és nagy becsben tartják. Olyannyira, hogy 1960-ban az Egyesült Királyság nem hivatalos nemzeti madarává is választották.
A brit kultúrában a vörösbegy a karácsonyhoz is szorosan kötődik. Ennek egyik magyarázata az, hogy a régen a brit postások vörös kabátot hordtak, ami miatt vörösbegynek is nevezték őket. A vörösbegyes karácsonyi képeslapok részben erre emlékeznek, de a karácsonyhoz való kötődésnek van egy korábbi magyarázata is. A legenda szerint a vörösbegyek eredetileg barnák voltak, de amikor Jézust keresztre feszítették egy vörösbegy odarepült oda hozzá és énekelni kezdett neki, hogy így próbálja enyhíteni a szenvedését. Jézus vére a madár mellkasát vörösre festette, és ettől kezdve lett minden vörösbegynek vörös lett a mellkasa.
A vörösbegy a skandináv mitológiában is szerepel, mint Thor, a mennydörgés és a vihar istenségének szent madara.
