A napokban furcsa és aggodalomra okot adó képek járták be a közösségi médiát. Szentendre környékének legismertebb és leghosszabb vízfolyását, a Bükkös-patakot hófehér hab borította be. A rejtélyes habzás okát többen többféleképpen próbálták megmagyarázni.
A habzás a patak szentendrei szakaszán, a Mókus-hídtól volt nagyon intenzív, ezért a város főkertésze, Hazai Attila vízminőség-vizsgálatot rendelt el három csapadékvíz-beömlőnél (a Szegedi, illetve a Lévai utcánál, valamint az Apor hídnál.
A közösségi médiában megjelent képeket látva a legtöbben valamilyen szennyezésre gyanakszanak, ami belefolyhatott a patakba, más szerint már az esővel érkezett a szennyezés. Megkérdeztük a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, ők tudnak-e valamit a habzás lehetséges okairól. „A Bükkös-patak esetében Igazgatóságunk korábban is tapasztalt ilyet, ez a jelenség gyakran fordul elő nagyobb, hevesebb esőzéseket követően. A víz tisztaságának méréséhez nincs megfelelő eszközünk, ez nem tartozik a feladataink közé. Arra azonban kicsi az esély, hogy felszíni szennyezés történt, ugyanis a patak nem halad át településen egészen az alsó szakaszáig, amikor már kilép a hegységből és Szentendrén folyik a torkolat felé."
Meglepő, de egy ilyen természetellenesnek tűnő habzásnak természetes okai is lehetnek.
Erről ír a Szentendre város weboldalán megjelent cikk is, amelyben részletesen kifejtik a lehetséges természetes okokat. „Szakértői vélemények a legvalószínűbb magyarázatnak azt tartják, hogy
az esőzés miatt egyszerre nagy mennyiségű szerves anyag került a vízbe a tömegesen elpusztult egysejtűekből, algákból, moszatokból,
vagyis a jelenségnek természetes okai vannak. Az elmúlt hónapok száraz időjárása miatt kiszáradt a talaj jelentős része, szárazra kerültek az élettől hemzsegő folyó- és patakágyak. A bennük élő baktériumok, gombák stb. elpusztultak, rothadásnak indultak, de a bomlástermékek eső hiányában helyben maradtak. Nem csak szerves anyagok maradványai jutottak tömegesen a vízbe, hanem habzásra hajlamos ásványi anyagok is. A nagy esőzés – kioldva a habképző természetes anyagokat (szaponinok, glikozidok stb.) – a felhalmozódott bomlásterméket egyszerre mosta a vízbe, ahol az látványos habzást okozott" – írja a szentendre.hu oldal.
A szaponint a növények az élősködők elleni védelemhez használják. A természetes vegyület nemcsak nevében emlékeztet a szappanra, mindkettő a latin "sapo" szóból ered, de tulajdonságaiban is, ugyanis vízzel vegyülve habot képez. Legismertebb és leggyakrabban használt szaponintartalmú növény a trópusi-szubtrópusi területeken, Indonéziában, Dél-Indiában honos mosódió, amelynek termését itthon is használják mosásra. A hazai növények között is vannak olyan fajok, amelyeknek magas a szaponintartalma, ilyen például az orvosi szappanfű, a borostyán vagy a vadgesztenye, amelynek magja (vagyis a gesztenye) tartalmazza azt.
Szentendrén az is fokozhatta a habzást, hogy a csapadékvíz nagy területű szilárd burkolatról is belefolyik a patakba.
Az esővíz a burkolat felületéről is kioldhat habképző anyagokat.
A heves esőzések után habzó aszfaltozott utakról a fővárosban is sok kép készült. A Blikk Juhász Árpád geológust kérdezte a jelenségről, aki elmondta, hogy hosszan tartó száraz időszakban az útburkolatra kicsapódhatnak a különböző, az aszfaltban levő anyagok, mint kvarchomok vagy mész. „Ez utóbbi is okozhat ilyen fehér felhabzást, miután az esővíz ezt feloldja illetve összekeveri a járművekből távozó, más károsnak mondható anyagokkal”.
Ahogy meglesznek a szentendrei vízminőség-vizsgálat eredményei, frissítjük cikkünket.
