Miért kattannak rá a madarak a tükörképükre?

Lehet, hogy az évnek ebben a szakaszában te is láttál már olyan madarat, amelyik rátámadt a saját tükörképére. Ez sem nekik, sem az embereknek nem jó, de szerencsére lehet tenni ellene.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép)
Forrás:
Magyar Madártani Egyesület
2024. március 28.

Lehet, hogy az évnek ebben a szakaszában te is láttál már olyan madarat, amelyik rátámadt a saját tükörképére. Ez sem nekik, sem az embereknek nem jó, de szerencsére lehet tenni ellene.

A jelenség oka két dologban keresendő: az egyik, hogy a költési időszak kezdetén a madarakban felerősödik a területféltő magatartás, a másik pedig, hogy az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni ahhoz az ingerözönhöz, amit a tükröződő felületek, ablakok, visszapillantó tükrök jelentenek. A természetben nem létezik ennyire stabil és tiszta tükörkép: ha például a vízben fedezik fel magukat és odakapnak, az „ellenfél” egy-kettőre eltűnik a hullámzással.

A hormonoktól feltüzelt hímek több órán keresztül vívhatják a mániákus harcot, akár végkimerülésig, közben pedig nem esznek, legyengülhetnek, megsérülhetnek, nem segítenek a fiókák etetésében, és nem védik meg a területet a valódi riválisoktól. A folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük is nagyon zavaró lehet. Néhány éve Sásdon egy fehér gólya napokig olyan hevesen támadta a tükörképét egy épület ablakaiban, hogy azok közül több is betört – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A megoldás, megelőzés szerencsére nem bonyolult: takarjuk le a tükröződő felületeket, hajtsuk be a külső visszapillantó tükröket, csökkentsük a tükröződést függönnyel!

Az MME oldaláról egy hatalmas bagolyszemeket ábrázoló képet is letölthetsz, hogy kihelyezd a tükröződő felületekre, kattints ide.


Cikkajánló