Az utóbbi néhány évben jelentősen megnőtt a bagolyköpet-vizsgálatok iránti érdeklődés, mely tovább fokozódik a technika fejlődésével. Ebben a cikkben bevezetünk a bagolyköpetek világába, bemutatjuk, hogyan néznek ki, miként történik a feldolgozásuk, és milyen izgalmas felfedezésekre lehet bukkanni bennük.
A természet tele van lenyűgöző és titokzatos jelenségekkel, melyek közül az egyik legérdekesebb a bagolyköpet. Biológusként végeztem az Eszterházy Károly Egyetemen, és tanulmányaim során volt szerencsém közelebbről is megismerkedni a bagolyköpetek vizsgálatával. Egy különösen emlékezetes kurzus során csoporttársaimmal együtt sikeresen elmélyedtünk ebben a témában, s ez mély benyomást tett rám, hiszen ekkor jöttem rá igazából arra, hogy mennyi információ rejlik ezekben a látszólag egyszerű maradványokban.
Több órán keresztül bontogattuk a bagolyköpeteket, majd szép lassan a csontok azonosításába is beletanultunk.
Az évek során ezekből a vizsgálatokból kialakult egy konkrét szakdolgozati kutatási téma, amely egy ritka, kizárólag Magyarországon élő kisemlős, a magyar szöcskeegér (Sicista trizona) felkutatására irányult. A kutatás egy olyan területre összpontosított, ahol korábban bizonyítottan jelen volt ez a faj, viszont napjainkban már csak egyetlen ismert előfordulása maradt a Borsodi-Mezőségben.
De mi is az a bagolyköpet, és miért olyan fontos a kutatók számára?
A bagolyköpet, más néven pellet, a baglyok által visszaöklendezett maradványokat tartalmazza. Mivel a baglyok egészben nyelik le zsákmányukat, s nem képesek megemészteni annak csontjait, szőrét, tollait és egyéb kemény részeit, ezeket visszaöklendezik tömörített, száraz formában. A köpetek általában szürkés vagy barnás színűek, henger alakúak és különböző méretűek (általában 2-5 cm hosszúak), attól függően, hogy milyen típusú bagolytól származnak.
Bagolyköpet, vagy más néven pellet
Ha egy bagolyköpetet kettévágunk, belsejében jól láthatóak a különféle apró csontok, fogak, szőrök és egyéb maradványok. Ezek a maradványok adják a bagolyköpet valódi értékét a kutatók számára. Egy kifejlett példánytól származó átlagos bagolyköpet 43-58%-át teszik ki a csontok, míg a fennmaradó rész szőrből, madártollból, rovarok kitinvázából tevődik össze.
A bagolyköpetben látható maradványok (csontok, szőrök, fogak)
A gyűjtéstől a boncolásig
A bagolyköpetek feldolgozása egy izgalmas, bár némi türelmet igénylő folyamat. Íme, a lépések:
1. Gyűjtés: A bagolyköpetek begyűjtése általában a baglyok fészkelőhelyei környékén történik. A legjobb a kora reggeli órákban gyűjteni, amikor a baglyok második aktív szakaszukban járnak. Ha mégis a fészekben vannak, akkor törekedni kell arra, hogy minél kevésbé zavarjuk őket, illetve a védőfelszerelés is ajánlott, hiszen bizonyos fajok rendkívül intenzíven támadhatnak és komoly sérülést is okozhatnak.
Bagolyköpeteket a fészkelőhelyek környékén érdemes gyűjteni
2. Szárítás: A frissen gyűjtött köpeteket először meg kell szárítani. Ezt általában természetes úton, szobahőmérsékleten végezzük, de néha mesterséges hőforrással is lehet gyorsítani a folyamatot.
3. Szétszedés: A szárított köpeteket óvatosan kell szétszedni, hogy ne sérüljenek meg a belső maradványok. Ezt általában finom csipesszel és nagyítóval végezzük. Maszk használata javasolt ehhez a lépéshez a légutak védelmének érdekében.
A bagolyköpetek óvatos szétszedése
4. Az egyik legérdekesebb része a feldolgozásnak az, amikor azonosítjuk a köpetben található csontokat és egyéb maradványokat. Ehhez gyakran használunk szakirodalmat és online adatbázisokat. Az egyik legjobb magyar szakirodalom Ujhelyi Péternek A Magyarországon vadonélő emlősállatok határozója (kiadó: Magyar Madártani Egyesület, 1994). A határozáshoz a mikroszkóp használata elengedhetetlen, hiszen ha belegondolunk, akkor a 0,5-1 mm nagyságú fogak mintázata (mely fontos határozóbélyeg) szabad szemmel igen nehezen lenne látható. A bagolyköpetek boncolásával számos érdekes dolgot fedezhetünk fel.
Kiszedett és megtisztított cickány alsó állkapocs
A leggyakoribb maradványok közé tartoznak a kisemlősök (pl. egerek, patkányok, cickányok, hörcsögök, pockok, sünök, vakondok, pelék, mókusfélék, menyétfélék, denevérek), a madarak és a kisebb gerinctelenek (pl. rovarok), de hal-, kétéltű- és hüllőmaradványok is előfordulhatnak bennük.
Madárkoponya és csontok a bagolyköpetben
Ahány bagoly, annyi köpet
A bagolyköpetek különféle bagolyfajoktól származhatnak és ezáltal különböző méretűek, színűek és összetételűek lehetnek. Az öt leggyakoribb faj Magyarországon az erdei fülesbagoly (Asio otus), a gyöngybagoly (Tyto alba), az uhu vagy nagy fülesbagoly (Bubo bubo), a macskabagoly (Strix aluco) és a kuvik (Athene noctua). Ezek a baglyok különféle élőhelyeken fordulnak elő (pl. erdős területek, parkok, padlások, templomtornyok, hegyvidéki erdők, nyílt területek). Táplálékválasztásuk opportunista, vagyis nagymértékben alkalmazkodik az adott élőhely kínálatához.
Gyöngybagoly a zsákmányával
A baglyok éjszakai élete
A baglyokra zömében az éjszakai (nokturnális) életmód jellemző. Napközben egy nyugodt helyen pihennek, majd napnyugta után kb. fél órával vadászni indulnak, amely tevékenységet kisebb megszakításokkal éjfélig folytatják. Ezután 2-3 órás nyugalmi szakasz következik, majd a kora hajnali órákban még egy aktív szakasz várható. Kiváló éjszakai látásuk, hallásuk és csendes röptük lehetővé teszi számukra, hogy hatékony vadászok legyenek akár a teljes sötétségben is. Ezek az alkalmazkodások segítik őket abban, hogy észrevétlenül közelítsék meg és kapják el zsákmányukat. A táplálékukat mindig maguknak ejtik el és még friss állapotban elfogyasztják, oszló dögöt nem esznek.
Éjszakai vadászatra indulás
Mire jó a bagolyköpet?
A bagolyköpetek feldolgozása nemcsak izgalmas hobbi, hanem értékes tudományos információkat is nyújthat. Használható például tápláléklánc-kutatásra, hiszen a köpetek elemzése segíthet megérteni, hogy milyen zsákmányt fogyasztanak a különböző baglyok, és ezek hogyan illeszkednek a táplálékláncba. A mezőgazdaságban is fontos előrejelzéseket lehet tenni ezek segítségével, hiszen az adott területen huzamosabb ideig rendszeresen végzett vizsgálatok alapján elég pontos képet kaphatunk egyes mezőgazdasági kártevők (pl. mezei pocok) előfordulásáról, mennyiségi viszonyairól, túlszaporodási periódusáról.
Egy bagolyköpet információtartalma
Ezek mellett különböző ökológiai tanulmányokhoz is nagy segítséget nyújthatnak, hiszen
feltérképezhetjük velük a baglyok élőhelyeit, nyomon követhetjük a helyi kisemlős-populációk változásait, az invazív fajok megjelenését, illetve akár ritka, fokozottan védett kisemlősfajok is előkerülhetnek új területekről.
Az oktatásban is nagy szerepük van a bagolyköpet-elemzéseknek, hiszen boncolásuk népszerű tevékenység iskolai biológiaórákon, mivel lehetőséget nyújt a diákoknak, hogy közvetlenül tanulmányozzák az állatok anatómiáját és ökológiáját.
Miért előnyös ez a kutatási módszer?
A kisemlősök elterjedésének és populációs viszonyainak vizsgálata közvetlen módon is lehetséges, pl. csapdázással. Bár ezek a direkt módszerek nélkülözhetetlenek, speciális felszerelést igényelnek és széles körű alkalmazásukat többek között természetvédelmi szempontok is korlátozzák, mint például az állatok stresszelésének elkerülése. Ezzel szemben a bagolyköpetek vizsgálata „környezetkímélő” alternatívát nyújt, amely lehetővé teszi nagyszámú és különböző helyekről származó adat gyűjtését. Így akár nagyobb területek kisemlősfaunájának átfogó megismerésére is lehetőséget kapunk anélkül, hogy közvetlenül beavatkoznánk a természetes élőhelyükbe.
