Nem csupán táplálék után kutatnak. Tavasszal minden harkályfaj más-más ritmusban, ütemben és hosszúságban hallatja kopogását.
Már javában dobolnak a harkályok a Maros-ártér erdeiben – írja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) a honlapján. Arra hívják fel a figyelmet, hogy tavasszal az erdőt járva a balkáni fakopáncsok, nagy fakopáncsok, zöld küllők vagy fekete harkályok szokásostól eltérő kopácsolását tapasztalhatjuk. Ilyenkor a hím harkályok nem csupán táplálékszerzés céljából keltik a jellegzetes hangot, de így jelölik ki saját területüket, illetve párjukat is így csalogatják.
Mi a különbség kopogás a párkereső dobolás között?
Amikor a harkály a fában megbúvó rovarokat keresi, a kopogtatásnak nincs szabályos üteme, a nászidőszakban viszont az adott harkályfajra jellemző ritmusban, ütemben és hosszúságban hallhatók a jellegzetes kopogó hangok. Az összes hazai harkályfajra jellemző ez a viselkedés kivéve a közép fakopáncsra. Nála ezt a jellegzetes, nyávogásra emlékeztető hangkibocsátás helyettesíti – olvasható a KMNPI oldalán.
A harkályok doboláskor kiválasztják a megfelelő fát: számít a fa elhelyezkedése és rezonanciája. A kopogás üteme nagyon gyors. A nagy fakopáncs például egyetlen másodperc alatt akár 16 ütést is végez a csőrével. Szemben a táplálkozással, a nászdobolás során a madár nem sérti meg a fa felületét. Ilyenkor más szögben és kisebb erővel üti a fát.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
