A manapság divatos kőtoronyépítés egy seregnyi apró élőlény élőhelyét teszi tönkre.
Kisebb-nagyobb kőtornyokkal ma már a patakpartoktól kezdve a magashegységekig sok helyen lehet találkozni. Vannak olyanok, akik azt mondják, számukra a kőtornyok építése egyfajta meditáció. A Himalájában valóban vannak olyan kőtornyok, amelyeket vallási okokból állítottak, és egyfajta imádságként vagy a halottak előtti tisztelgésre szolgálnak. A kőrakásoknak persze a magashegységekben gyakorlati funkciójuk is lehet, például utak jelzésére használják ezeket.
Napjainkban azonban a kőtornyok építése elsősorban egy divattá lett szokás, a közösségimédia-oldalak kedvelt fotótémája, melynek itthon is sokan hódolnak. Például a Tihanyi „Őrtorony” kilátóhoz vezető út mentén „Boldogasszony Kristálytiszta Utat-Jelző Emlékhelye” közelében, ahol egy nagyobb kiterjedésű területen az ott kirándulók kőrakásokat helyeztek el.
Már a Bakonyerdő Zrt. és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság is adott ki közelményt az elmúlt években, melyben felhívta a túrázók figyelmét arra, hogy a kiemelten gazdag élővilágú természetvédelmi területen bármilyen nemű, ideiglenes vagy végleges eredménnyel járó beavatkozás (például idegen tárgyak elhelyezése, vagy a terület átrendezése) tilos.
Hasonló problémákkal küzdenek a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerifén is, ahol a helyi természetvédők elégelték meg, hogy egyes partszakaszokat szinte ellepték a kőtornyok, és kampányt indítottak azért, hogy megtiltsák ezek építését. #PasaSinHuella (Ne hagyj nyomot!) hashtaggel egy internetes felhívást is indítottak, melynek keretében egy toronybontási akciót is szerveztek és videókban azt is elmagyarázzák, miért is káros ez a látszólag ártatlannak tűnő szokás.
A kövek alatt ugyanis parányi élőlények élnek, melyek számára a kövek elmozdítása, egymásra rakosgatása akár végzetes is lehet. Például egy hazai patak partján a kövek ide-oda rakosgatása az ott meglapuló kérész, álkérész, szitakötő lárvák, a pataki csigák, köztük például a különleges nevű folyóvízi sapkacsiga életet zavarja meg. De a kövek között éldegél két védett hazai tízlábú rákunk, a kövi és folyami rák is. Szóval, mielőtt egy Insta-kép kedvéért kőtorony-építésbe fognánk, gondoljuk meg, vajon pár száz lájk kedvéért van-e értelme tönkretenni ezeknek az apró élőlényeknek az élőhelyét.
A kövi rák élőhelye is veszélybe kerül, ha elhordjuk a köveket
A kőtornyok lokálisan előforduló problémák, de sajnos a vizes élőhelyeknek számos egyéb, sokkal nagyobb volumenű tájátalakítással is meg kell birkózniuk. Komoly ökológiai nehézséget jelent egy vizes élőhely élővilága számára, ha például kivágják a vízfolyásokat kísérő fasorokat, ha nagy munkagépek közlekednek ide-oda a patakokon keresztül, ha lebetonozzák a medret, vagy épp völgyzáró gátat építenek rá.
A konklúzió? Mindenki létezzen, kiránduljon, dolgozzon úgy a természetben, hogy azzal a lehető legkisebb zavarást okozza. Ha kirándul vagy épp egy vízfolyás sorsáról dönt a tervezőasztal mellett, gondolkodjon arról úgy, mint egy hely, ahol ezernyi élőlény éli mindennapjait.
A cikk először 2021 augusztusában jelent meg.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
