A mintegy 8849 méteres tengerszint feletti magasságú csúcsával a Mount Everest a világ legmagasabb szárazföldi hegye, és a kutatók szerint folyamatosan növekszik. Egy nemrég publikált tanulmány meglepő okot talált a folyamat magyarázatára.
A Mount Everest (Csomolungma) magassága nem csak a hegymászók, de a geológusok számára érdekes. De mitől ilyen magas, és ha csak milliméterekkel is, de miért növekszik még mindig évente? Erre a kérdésre keresték a választ a Pekingi Kínai Geotudományi Egyetem kutatói legfrissebb tanulmányukban.
Dai Jingen professzor, a tanulmány egyik társszerzője szerint arra jutottak, nem csupán a tektonikus lemezek mozgása, hanem a környező folyók eróziója is befolyásolja a világ legmagasabb csúcsának változásait – áll a The Guardian cikkében.
A Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmány szerint az Everest magasságának hátterében egy jelentős geológiai változás állhat, amely mintegy 89 ezer évvel ezelőtt zajlott le. Ekkor ugyanis az Everest közelében található Arun folyót „bekebelezte” egy másik Kosi nevű folyó, és egyesülésük drasztikus eróziót eredményezett, amelynek hatására az elmúlt 89 000 évben mintegy 15–50 méterrel növekedett a hegy.
A GPS-mérések azt mutatják, hogy a Csomolungma jelenleg is évente 0,16 mm és 0,53 mm közötti mértékben növekszik, és ezt a folyamatot több tényező kombinációja magyarázza, beleértve a kéreg mozgását is. Ám ez a folyamatos növekedési hullám nem valószínű, hogy örökké tart. A kutatók azt tervezik, hogy további részletesebb vizsgálatokkal pontosabb képet alkotnak a térség geológiai múltjáról, ezáltal jobban megérthetik a Himalája folyóhálózatának dinamikáját, és konkrétabb előrejelzést adhatnak arra vonatkozóan, hogy meddig folytatódhat még a Mount Everest emelkedése.
A britek első első, pontosnak tekinthető mérése 8839 méter volt, ami épp 29 000 lábat tett ki, ezért a kerekítés gyanújának elkerülése végett még hozzáadtak az értékhez 2 lábat („kontinentálisul” ez 8840 m lett). Az 1955-ös indiai mérés már 8848 métert adott, ahogy 20 évvel később a kínai is, az ezredfordulón csúcsra vitt GPS pedig 8850 métert. Ezt követően komoly vita alakult ki, ugyanis a csúcs jobb megismerése után kínai tudósok azt állították, hogy a hegy sziklaalapzata 8844 m-es, és ugyanezen van még 4-5 méter hó és jég, de az nem számít. A nepáliak mindezt nemzeti büszkeségük megcsonkításaként értelmezték (megfeledkezve arról, hogy ez egyben Kína legmagasabb hegye is), és tiltakoztak. Ma a hivatalos álláspont az, hogy ha csak a sziklarészt nézzük, 8844 m-es a hegy, ha a nagyjából állandó „jégsapkát”, akkor valahol 8848 és 8850 m közötti.
