Ezek a furcsa fülkék több titkot rejtenek, mint gondolnánk.
A kaptárkövekkel kapcsolatban semmi sem biztos, de számos teória létezik. Régebben úgy tartották, hogy az erdei méhészkedés emlékei, ám ezt később cáfolták a kutatók: a többbségük szerint a fülkék nem elég mélyek ahhoz hogy egy méhcsalád lakhasson bennük, illetve a középkori források sem említik a "sziklaméhészetet".
A másik két elmélet valószínűbbnek tűnik: az egyik szerint síremlékek vagy urnatemetkezési helyek lehetettek a kaptárkövek, a másik szerint pedig olyan kultikus helyek voltak, ahol áldozati tárgyakat, ajándékokat, bálványokat helyeztek el.
A kaptárkövek keletkezési idejét sem lehet pontosan megmondani, illetve mindegyik más-más korszakban születhetett időszámításunk előttől a középkorig. Biztos választ arra a kérdésre sem lehet adni, hogy kik faragták ki a köveket, lehettek a kelták, a szkíták, az avarok vagy a hunok, de akár a Balkánról érkező agriánok ókori népe is.
A témával kapcsolatban további érdekességeket és hasznos információkat találtok a bükkaljai kőkultúra emlékeiről szóló cikkünkben.
