November vége van, lassan belépünk a télbe, mégis több helyen látni virágzó növényeket. Vajon normális jelenség ez, és csak egyes egyedek vakmerő próbálkozásáról van szó, vagy ez már a klímaváltozás szép, de aggodalomra okot adó jele?
Ma reggel hűvös, szürke időben indultunk el otthonról, meglepetésünkre a szomszédos kertekben nemcsak színes leveleket, de virágzó ibolyákat is láttunk a fűben. Épp ennek furcsaságáról elmélkedtem kisfiamnak, mikor egy sarokkal arrébb lilában pompázó levendulákra lettünk figyelmesek. Szó mi szó, az egyre kopárabbá váló őszben jól esik a szokatlan látvány, de vajon mennyire normális ez a hűvös novemberben?
Őszi próbálkozók
„Vannak olyan növények, amelyeknél őszi virágzás jellemző” – mondja Papp László, az ELTE Füvészkert botanikusa. „Ezek a fajok az evolúció során alakultak úgy, hogy a tavaszi helyett inkább őszi virágzással próbálkoznak, amikor kisebb a virágzási csúcs, és több lehetőségük van a beporzók »elcsábítására« vagy esetleg ősszel rajzó beporzóik vannak.” Ilyen például az őszi kikerics, az őszi csillagvirág, a vetővirág vagy a kertekben, temetőkben virágzó krizantémok.
Őszi kikerics
Vannak azonban olyan növények, amelyek tavasszal virágoznak, de ősszel, amikor kellemes meleg van, vagy jön egy kis csapadék, akkor másod- vagy harmadvirágzást produkálnak. Ilyenkor azonban a termés és a mag érlelésére egyes esetekben már nincs idő, akár hiábavaló is lehet az energiabefektetés.
„Idén ősszel az időjárás sok növényt megzavart. A szeptemberi hűvös időszakot kellemes meleg október követte. Már ez a hűvös időszak és a szárazságot követő csapadék elég volt ahhoz, hogy egyes növények kivirágozzanak. Ráadásul most a fényviszonyok is olyanok, mint kora tavasszal, ami szintén megtévesztő lehet egyes növények számára. A növények virágzásának időzítésében tehát a fény- és a hőmérsékletviszonyok meghatározók.”
Könnyen ráfázhatnak
Őszi másodvirágzás sok tavaszi vagy nyár elején nyíló fajnál előfordul. A növények számára ugyanis legfontosabb cél a szaporodás, és hogy ha megfelelőnek tűnnek a körülmények, akkor ebben a rövid időszakban is próbálkoznak, hátha tudnak még magot érlelni. Maximális energiát azért nem akarnak pazarolni, ezért is van az, hogy ilyenkor például jóval kisebb a virágok száma.
Előbb-utóbb azonban a kellemes ősz után beköszönt a téli hideg, és sok növény szó szerint ráfázik az őszi próbálkozásra.
„A hideg érkezésével ugyanis a növények életműködései fokozatosan leállnak, lelassul vagy leáll a nedvkeringés, egyes anyagaikat visszaszívják, hogy tavasszal legyen erejük kihajtani. Azonban, ha az egyed virágot fejleszt, és magot próbál érlelni, nem tud olyan hamar leállni, nyugalmi állapotba kerülni, és egy hirtelen érkező fagy végzetes lehet számára.”
Őszi virágbumm a pálmaházban
A Füvészkert utolsó kinti virágos növényei a mediterrán vidékeken honos őszi hagymások voltak, melyek az elmúlt egy-két hétben virágoztak el. Ezek a mi őszi kikericseinkhez hasonló mediterrán kikericsek. Esetleg néhány fás szárú, például loncok lehetnek még másodvirágzásban.
A loncokra is jellemző az őszi másodvirágzás
A pálmaházban viszont ebben az időszakban borulnak virágba a trópusi orchideák. Érdekes, hogy számukra a virágzás időpontjánál a nappalok és az éjszaka hossza számít. A nyári időszakban, amikor nálunk sokkal hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák, az orchideák növekednek, ekkor viszont ezek a növények nem hoznak virágot. Akkor kezdenek virágozni, amikor az éjszakák hossza közelít a trópusi éjszakák hosszához, vagyis ősszel és/vagy tavasszal. Ezek az ún. rövid nappalos növények, amely számos más trópusi növényről is elmondható. Ezért is virágzik a jól ismert karácsonyi kaktusz is ilyenkor. Szóval, ha valaki hiányolja már a színpompás virágokat, sétáljon egyet a Füvészkert trópusi orchideái és a broméliái között.
Az orchideák is ilyenkor bontják színpompás virágaikat
