Egyszerre varázslatos és szomorú képsorokat láthatunk az utóbbi évtizedek legsúlyosabb hazai olajszennyezéséről, amelyben mikroszkopikus élőlények menekülnek a vízbe került ásványi olaj elől.
2020 decemberében kétszer is nagy mennyiségű fáradt olajat zúdítottak ismeretlenek Szigetszentmiklóson található esővízcsatornákba. Míg a második, december végi szennyezést idejében észlelték, és a vízügyi és katasztrófavédelmi szakembereknek sikerült megállítani az olaj útját, hogy az ne kerüljön az élővízbe, addig a december közepi hatezer liter olaj sajnos elérte a Ráckevei–Soroksári-Duna-ágat, ahol felbecsülhetetlen károkat okozott, és teljesen tönkretett a befolyás helyén található egyedülálló, ex lege védett úszóláp területéből mintegy 2000 négyzetmétert.
A szabad szemmel is látható károk, az olajszennyezés miatt kitermelt és így elpusztult nád, tőzeg és rengeteg itt telelő állat mellett milliónyi apró élőlénynek is halálos csapás volt ez a katasztrófa.
Szendőfi Balázs természetfilmes és halkutató, aki a Ráckevei–Soroksári-Dunáról készített filmet, még épp az utolsó felvételeit forgatta, amikor a szennyezés bekövetkezett, így természetesen ez az esemény is benne lesz hamarosan megjelenő filmjében.
Folyik a kárelhárító munka az olajszennyezett területen
A film már kész volt, amikor Balázst megkereste az a Becz Barnabás Álmos, aki főszereplője a 2020-as gödöllői nemzetközi természetfilm-fesztiválon többszörösen díjnyertes Kalandjaim a parányok világában című filmnek, amelyet ifj. Kollányi Ágoston rendezett. Álmos biológus hallgató az ELTE-n, és megszállottan kutatja és dokumentálja a vizek mikroszkopikus élőlényeit.
„Álmos olyan mikroszkópos felvételeket mutatott a szigetszentmiklósi olajszennyezésben menekülő, agonizáló és a mérgező anyagot fogyasztó vízi szervezetekről, hogy nem volt kérdés, bele kellett tennem őket a már kész RSD-filmbe” – írja Szendőfi Balázs abban a posztjában, amelyben közzétette a filmbe utólag bekerült különleges képsorokat, amelyet most ti is megnézhettek, és amelyből az is kiderül, miért fontosak ezek az apró élőlények az ökológiai egyensúly szempontjából.
Ilyen az, amikor a természet elhivatottjai összefognak, hogy a készülő alkotás végül a lehető legpontosabban tudja nekünk, nézőnek megmutatni a feldolgozott témát. Szendőfi Balázs egyébként maga is többszörös fesztiváldíjas alkotó, legutóbb, 2020-ban a gödöllői természetfilm-fesztiválon kapott több díjat a Kárpát-medencei Filmszemlén A szőke tó - A Tisza-tó hat évszaka című lenyűgöző természetfilmjéért. A film kapcsán egy interjút is készítettünk vele, amelyet ide kattintva olvashattok.
Mostani, RSD – A marasztalt folyó című filmjéből még egy rövid részletet mutatunk nektek Balázs jóvoltából, amelyből pedig megtudhatjátok, hogyan alakultak ki ezek a különleges élőhelyek, miért olyan fontosak ezek az úszólápok számos veszélyeztetett őshonos halfaj számára, mint például a lápi póc vagy a réticsík.
Az elpusztult úszóláp területének rekultivációját hamarosan megkezdik, de sajnos az úszóláp valószínűleg itt már nem fog visszaalakulni, legfeljebb egy természetközeli vízparti élőhely, azaz nádas tud majd újraéledni ezen a területen.
