A Palóc Bringatúra során keresztül-kasul bejártuk Palócföldet, s bátran állítjuk: új terep került az ország bringás térképére. E méltatlanul elhanyagolt vidék kerékpáros felfedezéséhez pedig nagyon is jól jönnek a Palóc Bringa elektromos rásegítéssel működő kerékpárjai.
A tágabb térség fejlesztésén dolgozó Palóc Út Egyesület egyedülálló kerékpárút-hálózatot hozott létre egy határon átnyúló EU-s projekt keretében: a hagyományos kerékpárok mellett elektromos rásegítéssel működő kerékpárok, ún. pedelec-ek is kölcsönözhetők lesznek a most kiépülő rendszerben, amelynek segítségével „Görbeország” hírhedt emelkedőit is könnyedén meghódíthatja bárki. A kezdeményezés honlapján már most számos kiváló túraajánlatot olvashatunk, ezt fogja kiegészíteni a tavasszal élesedő kölcsönző rendszer, első körben három kölcsönző ponttal. Mátrafüreden a Cicáskacus Vendégház, a Cserhát szívében rejtőző Terényben a Fáy inn, a szlovákiai Hrusovban (Magasmajtény) pedig az U bylinkárky vendégház nevezett be a kezdeményezésbe, de a rendszer nyitott, várhatóan más szolgáltatók is bekapcsolódnak majd a későbbiekben.
A pedelec az angol Pedal-electric-cycle mozaikszava, ami elektromos rásegítést jelent pedálozáskor. A pedelec nem összekeverendő az elektromos kerékpárokkal, más néven e-bike-okkal, ugyanis ha nem tekerünk, nincs rásegítés sem, míg az elektromos kerékpáron van egy gázkar, így pedálozás nélkül is működnek. A pedelecek esetében tehát kizárólag a hajtás rásegítésében vesz részt a rendszer, bár, tegyük hozzá, ez is rengeteget segít.
Somoskő várának ikonikus látképe a kerékpáros túraútvonalról
Szükség is volna rá! A Palóc Bringa ugyanis nem egy konkrét útvonal, nincsen saját jelzése, a lefedett terület viszont óriási. Ide tartozik a Mátra, a Medves-vidék, a Karancs-vidék, a Cserhát, az Ipoly környéke Balassagyarmattól Ipolytarnócig, no és persze a szlovák oldal. Nógrád megye és környezete, meg a Mátra. Ugyanakkor a Palóc Bringa jóval több, mint egy EU-s projekt, hiszen arra vállalkozik, hogy egy, a természetjárás és a belföldi turizmus szempontjából kevésbé frekventált helyszínt újszerű módszerekkel ajánljon a kíváncsi természetjárók figyelmébe. Márpedig egyedi értékekből itt nincs hiány, legyen szó akár természeti, akár kulturális látnivalókról: az UNESCO nemzetközi geoparkhálózatának egyik hazai képviselője (Novohrad-Nógrád Geopark) tobzódik a geoturisztikai attrakciókban, de találunk itt méltán híres várromokat és a Cserhát szokatlan „kastélysűrűsége” is kerékpárért kiált. Nézzünk egy rövid ízelítőt!
Az Év Erdei Kerékpárútján a Medves-vidéken
A Dunelben jól jön a lámpa!
Egyre több természetjáró fedezi fel a Medves-vidéket, hazánknak a balatoni tanúhegyekhez hasonlóan látványos, de kevésbé ismert bazaltvidékét. A földtani értelemben szenzációnak számító vulkáni kúpokra, meg persze a rajtuk trónoló várromokra ugyan csak gyalog tudunk felmenni, de a páratlan Medves-fennsíkon kerékpárral is túrázhatunk. Az élmény teljesen egyedi, hiszen a „rónaság” horizontján csak a környék magasabb hegyei látszódnak: a Salgó, a Karancs és a Medves-magosa. Ez utóbbi 659 méteres magasságával az átlagosan 520-570 méteres tengerszint feletti magasságban található fennsík legmagasabb pontja és kb. 2-3 millió évvel ezelőtt jórészt innen ömlött ki a láva. Az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett 2021-es pályázaton a közönség a medvesi Dunelen át vezető útvonalra szavazott, ez lett az Év Erdei Kerékpárútja, de szerintem a Medves-fennsíkot keresztező útvonal is jó eséllyel pályázhatna erre a címre. Persze ide is fel kell jutni valahogy, szóval az elektromos rásegítés itt is jól jön. Cserébe az ország egyik legszebb kilátással rendelkező településéről, Rónafaluról Somoskőig, majd onnan az eresztvényi fogadóépület érintésével egészen Somoskőújfaluig tekerhetünk a Dunelen át.
A Medves-fennsík kiváló bringás terep
Az Ipoly mentén
Az Ipoly egy ismeretlen csoda. Páratlan vízi világát az elmúlt években kezdték nagyobb számban megismerni a természetjárók, de a tágabb környéken bőven van még mit felfedezni. Kezdjük azzal, hogy létezik a folyó forrásától annak torkolatáig haladó kerékpárútvonal. Az Ipoly Túrarendszer nagyon is csábító ajánlat, de a nagy többség valószínűleg inkább a kisebb körtúrákban gondolkodik.
Az Ipoly gátján Pöstyénpuszta mellett
Nekik ajánlható a Balassagyarmatról Patvarc, Nógrádgárdony és Iliny érintésével a Magyarok Nagyasszonya szoborhoz felkapaszkodó gyönyörű (esős időben nem ajánlott) bringaút, amellyel már a Cserhát lankái közé kukkantunk. A gyönyörú Tábi horgásztó és Varsány érintésével tudunk Szécsényre gurulni, ahonnan akár vonattal vissza is térhetünk Balassagyarmatra. De sokkal jobban járunk, ha Pöstyénpuszta, Kiskér és Zsély érintésével a szlovák oldalon, alacsony rendű közutakon tekerünk vissza Balassagyarmatra. Így olyan rejtett kincseket fedezhetünk fel, mint a Zsély (Želovce) melletti Sósárfürdő, amely a tágabb környék egyik legjobb csevicéje (savanyúvíz forrása). A 20. század elején fürdő, hotel, gondozott park és étterem szolgálta a pihenést. Az egykori pompa ugyan már a múlté, de egy helyi civil kezdeményezés jóvoltából a forrás környéke tiszta és rendezett, a valóban különleges víz pedig kóstolható.
Nógrádszakál határában
A „palóc Provence” felfedezése
Szállás és kerékpárkölcsönző Terényben
Terény a hagyományos portáival egyrészt a Cserhát amolyan esszenciáját adja, ahol simán eltölthetünk pár napot úgy, hogy az időt gondosan megállítjuk. Másrészt a település ideális helyszíne egy, a Cserhát központi részét bejáró kerékpártúrának is. Terényből lehet ugyanis megmászni a Sas-bércet, ahol az ország egyik legkülönlegesebb kilátóját találjuk, majd Bokor és Kutasó érintésével Herencsényen át tudunk visszatérni Terénybe. De becserkészhetjük innen Szandavár romjait, vagy a Magyarnándor feletti Nagy kilátót is. Számomra az Ipoly környékének felfedezése mellett a Cserhát kerékpáros bejárása volt a legnagyobb élmény, bár a Mátrát és a Medves-fennsíkot meglehetősen jól ismerem.
A Sas-bérci kilátó egykoron vadászkastély volt
A Mátrának cégér nem, de elektromos rásegítés biztos kell
Kijelölt kerékpáros túraútvonal a Mátrában
A Mátra jelentős idegenforgalmat bonyolít le, ezért került a cikk végére. Ugyanakkor elektromos rásegítéssel várhatóan sokkal többen vágnak neki majd az egyébként ebben a hegységünkben is nagy számban elérhető aszfaltozott, zárt erdei kerékpárutaknak. A Mátrában 2016-ban jelöltek ki először kerékpáros túraútvonalakat, s aki kerékpározik, az tudja, hogy milyen kiváló program az ezeken való tekerés, arról nem is beszélve, hogy milyen sok erdei célpont kereshető fel közvetlenül kerékpárral. Az elektromos rásegítéssel ugyan nem „motorozhatunk” fel a Mátra gerincére, de átlagos erőnléttel bárki bátran nekivághat akár egy 50-60 kilométeres hegyi túrának is: a pedelec segítségével kinyílik a horizont. Mátrafüredről keleti irányban egy körtúrával például felfedezhetjük a Mátra olyan ikonikus, de meglehetősen távoli magaslatait is, mint az Oroszlánvár, de akár Parádfürdőig is legurulhatunk, hiszen még onnan is vissza tudunk térni. Nyugati irányban pedig a Mátra felső falvait, Mátraszentimrét és Mátraszentistvánt is könnyedén becserkészhetjük.
Suhanás Szuha házai között
Nagyon jó lenne, ha a Palóc Bringa célt érne és egyre többen fedeznék fel ennek a csodálatos vidéknek az értékeit, amelyhez valóban ideális eszköz a kerékpár. Annyi biztos, hogy én már tervezem következő bringatúrámat a térségbe!
