Ma már nem meglepő, ha évente néhányszor felbukkan egy-egy medve Magyarországon is. Ezek a példányok Szlovákiából kóborolnak át hozzánk, ezért lehetnek számunka is érdekesek az ottani populációval kapcsolatos információk. Íme, egy kis betekintés a medvék életébe egy szlovák szakértő segítségével.
Michal Haring ökológus, természetvédelmi őr, idegenvezető különösen érdeklődik a medvék és az emberek együttélésének témája iránt, szakdolgozatát is a medvetámadásokról írta, manapság pedig nagyragadozókat és más vadon élő állatok genetikai mintáinak gyűjtésével és elemzésével is foglalkozik. A tátrai híreket összegyűjtő tatry.sk (illetve a magas-tatra.info) oldalon nemrégiben megjelent cikkben hasznos információkat osztott meg az olvasókkal a medvékkel kapcsolatban, és néhány olyan dolgot is elárult, ami még számunkra is újdonság volt.
Medvékről számokban
Egy kifejlett nőstény barnamedve átlagosan 200 kg, a hím 350 kg. A vadonban 20-30 évig élnek. Étrendjük javarészt (90%-ban!) növényekből áll, csak a maradék 10% az állati tetem vagy a hulladék. Mivel rosszul vadásznak, sokszor inkább a farkasok vagy hiúzok zsákmányát fogyasztják el, ugyanakkor kiváló a hallásuk, a szaglásuk, és a színeket ugyanúgy látják, mint az emberek. A Kárpátokban nagyjából 7000 példány él, a legtöbb Romániában. Szlovákiában jelenleg 1000-1450 a medvék száma, de ez nem volt mindig így. 1930-ban mindössze 20 egyedet számlált a populáció, és fokozatosan kezdett növekedni. 1970-ben már 2-300 medvét számoltak, 2014-ben pedig 1256-ot. És hogy hogyan állapítják meg az egyedszámokat? Mikroszatellit markerek segítségével, azaz vér-, vizelet-, szőr-, és székletminták alapján.
Nem túlszaporodott az állomány, csak épp jobban láthatóak a medvék
A közvélemény nem így tartja, de a szakember szerint
a medvepopuláció nem túlszaporodott: pont annyi medve él Szlovákiában, amennyinek biztosított az élettere, az állomány nem csökken és nem is emelkedik.
Sok erdőt kivágtak, ezért a medvék már a hegygerinceken, legelőkön is előfordulnak, jobban láthatóak lettek. Sőt, sokszor a településeken megjelennek az úgynevezett „konténeres medvék” elemózsia reményében, amit előszeretettel halásznak elő a számukra csábító hulladékgyűjtőkből. Ez sem a túlnépesedés miatt van, hanem mert a hulladékot nem helyezik el biztonságosan, annak ellenére, hogy ezt 2016 óta Szlovákiában törvény írja elő. A medvék a sajtokat, a joghurtokat és a húsmaradványokat kedvelik leginkább, melyeket ráadásul sajnos műanyagmaradványokkal együtt fogyasztanak el ilyenkor.
Ha elfutsz, akkor üldözni fog
Persze, itthon kevés rá az esély, hogy összefussunk a medvével, mert nem szaporodik nálunk, azonban időről-időre már évek óta felbukkan egy-egy kóborló példány az északi megyékben. Mindenesetre jó tudni, hogy a szakember azt javasolja, medvék által lakott területen, hegyvidéken a hajnali órák előtt és alkonyat után lehetőleg korlátozzuk a mozgást, csak a kijelölt túraútvonalon haladjunk, és hangoskodjunk, például énekeljünk, tapsoljunk. Kerüljük azokat a helyeket, ahol sűrű a növényzet és korlátozott a kilátás, ne lépjünk be üregekbe, barlangokba, figyeljük a környezetünket. Sátrazás esetén az élelmet tároljuk jó messzire a sátortól, például egy fán.
Ha mégis találkozásra kerülne sor, hagyjunk menekülési útvonalat a medvének. Mi viszont ne meneküljünk el, mert a vadászösztöne miatt az állat üldözőbe fog venni, hiába nem akar alapvetően megenni minket. A legjobb, ha a körülményekhez képest nyugodtak és passzívak maradunk. Legyünk csendben, és ne próbáljuk elijeszteni, kövekkel dobálni, hessegetni. Michal Haring szerint az is segíthet, ha – akár a filmekben – halottnak tettetjük magunkat, amit úgy érdemes kivitelezni, hogy hasra fekszünk, és a fejünk fölé tesszük a kezünket. A hátizsák maradjon rajtunk, legalább megvédi a hátunkat. Ha bocsokkal találkozunk, soha ne álljunk a kölyök és az anyaállat közé, illetve ne figyeljük a kicsiket, mert a nőstény azt hiheti, zsákmányként figyeljük őket.
A leghatékonyabb védekezési mód nem más, mint a medvespray, amit a szakértő övön vagy hátizsákon ajánl hordani, hogy minél gyorsabban elő lehessen kapni. Maximum 10 méter távolságban hat, irritálja a medve szemét, ami emiatt elmenekül (nem támad).
Medvék Magyarországon
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igyekszik edukálni a lakosságot (itt olvasható az ő részletes tájékoztatójuk arról, mi a teendő, ha medvével találkozol), valamint a medve felbukkanása esetén az adott önkormányzattal együttműködve próbál segíteni abban, hogy az ott élők fel tudjanak készülni a helyzetre, és ne legyenek konfliktusok.
Utoljára októberben láttak medvét Magyarországon. Miskolcon és a környékén kóborolt a fiatal hím, valószínűleg élelem után kutatva. Az előtt szeptemberben, Egerszalók környékén és Szentén, nyáron és tavasszal pedig szintén több helyszínen (pl. Petőfibányán és Szilvásvárad környékén) is felbukkantak a medvék.
Amennyiben esetleg a jelenlétüket észlelnéd, keresd a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot a +36 30 861-3808 számú igazgatósági ügyeleti számon.
Ha mégsem ez minden, amit eddig nem tudtál a medvékről, ide kattintva tovább tájékozódhatsz a témában.
