A Zempléni-hegységben jó pár éve újra megtelepedtek a farkasok. Az őshonos nagyragadozó visszatérése nemcsak az erdő lakóinak életében jelent változást, de a környékbeli emberekében is. A Turista Magazin novemberi számában a zempléni farkasok nyomában jártunk.
2013 novemberében még csak egy pár volt jelen a hegységben, a következő februárban viszont már kölyköket láttak az erdészet területén, az azóta eltelt 7-8 évben pedig a farkasok a teljes Zempléni-hegységet belakták, mára az erdei mindennapok részévé váltak. Kérdés, hogy a sok tévhit és egyoldalú információ mellett mit is jelent ez valójában. Annyi bizonyos, hogy mivel az embert a farkas nem tekinti prédájának, ezért a természetjárókat a csúcsragadozó megjelenése semmilyen szinten nem kell, hogy befolyásolja. Az élet többi területén kissé árnyaltabb a kép.
Hulják Péter, az Északerdő Zrt. Telkibányai Erdészeti Igazgatóságának vezetője mutatja, mekkora is egy átlagos farkasnyom
Bár farkast nem láttunk, nyomokat találtunk, és sok érdekességet hallottunk azzal kapcsolatban például, hogy a ragadozók újbóli megtelepedése milyen hatással van a nagyvadakra, de arról is beszélgettünk egy érintett gazdálkodóval, hogy számára milyen nehézségeket jelent ez a változás.
Vásárold meg novemberi lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és olvasd el, hogyan látja a „farkashelyzetet” egy erdész, egy vadbiológus és egy zempléni település polgármestere, aki gazdálkodóként és vadászként is érintett.
Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
