Műalkotásnak beillő banképületek, Európa egyik legszebb zsinagógája, egy messze földön híres városháza és a szecesszió egyik leggyönyörűbb palotája. Szabadka belvárosa tele van szebbnél szebb épületekkel, melyek már egy rövid városi sétával felfedezhetők.
Nyáron a Dél-Alföldön töltöttünk egy hetet, és egy forró augusztusi napon arra gondoltunk, átmegyünk a nem túl távoli Szabadkára, hogy megnézzük a város híresen szép szecessziós épületeit. A szecesszió nagy rajongójaként a terv már régóta érlelődött bennem. Szegedi egyetemi éveim alatt mindennapos csodálatom tárgyai voltak az ottani szecessziós épületek. Tavalyi szegedi városnéző sétám azonban számos új felfedezést is hozott, mivel több épület, melyek régen romos állapotban fel sem tűntek, most felújítva tündökölnek.
Szeged és Szabadka nemcsak közel van egymáshoz, de hasonló történelmi utat is jártak be. A 18. században mindkét város megkapta a szabad királyi város rangot, ami nagyban hozzájárult fejlődésükhöz. A 19. században Szeged a romjaiból épült újjá, Szabadkára a század végén a vasút megérkezése hozott fejlődést. A két várost ebben az időszakban érte el Budapesten keresztül a századforduló modern művészeti irányzata, a szecesszió, mely ekkorra már Európa-szerte egyre népszerűbb lett.
A délvidéki cifra palota
A szecesszió húsz évig tartó jelenléte máig ható nyomot hagyott Szabadka városképén. A belváros nem nagy, a szecessziós épületek egymáshoz viszonylag közel helyezkednek el. Akinek egy-két órája van csak a városnézésre, annak is érdemes felkeresni ezeket az épületeket. Sétánkat a vasútállomás mellett, a Raichle Ferenc parkban kezdtük. Itt áll, hatalmas fák mögé rejtőzve a város első szecessziós épülete. A Lechner Ödön tervezte Leovics-palota akkoriban a túldíszített eklektikus épületek között épp visszafogottságával tűnt ki.
A szabadkai "Cifra palota"- Raichle Ferenc palotája
A park ékköve egyértelműen az út végén álló Raichle-palota, mely mágnesként vonzza az embert, annyira gyönyörű. Elfogult vagyok a szecesszióval, de számomra ez az egyik legszebb épület, amit valaha láttam.
Raichle Ferenc saját családja részére tervezett palotája 1904-ben épült fel. A földszinten az építész tervezőirodája működött, felső szinten a család lakása volt, amelynek központjában a téli kerttel ötvözött nagy ebédlő állt, amelyet bálteremként is használtak. Volt ezen kívül női szalon és török szobának berendezett dohányzószalon is a férfiak számára. Az épület telis tele van gyönyörű részletekkel, Zsolnay-kerámiába foglalt kalotaszegi motívumok, muranói üvegmozaikok, növényi részletek, kovácsoltvas kapu. Tökéletes formák és arányok, művészien megkomponált épület, amely Szabadka egyik ékessége.
Az építész, a bonviván és a szabó
Raichle Ferenc a saját palotája mellett egy bérpalotát is épített, melynek földszintjén üzlethelyiségek voltak, fenn pedig bérlakások, a szintén nagyon szép és harmonikus épületben ma bank működik.
Raichle Ferenc szerette az életet és szerette a szépet, nem sajnálta a pénzt utazásokra, műtárgyakra. Gyönyörű palotáját pár évig használhatta csak, ugyanis a hatalmas kölcsönök és tékozló bonviván életmódja miatt csődbe ment. Családjával Szegedre költözött, ahol számos szecessziós épületet tervezett még, például a Gróf- vagy a Móricz-palotát. Szabadkai palotájában, a szecesszió magyaros változatának Európa-szerte ismert épületében 1970 óta képzőművészeti galéria működik.
Sonnenberg Salamon egykori palotája, ma a magyar konzulátus épülete
A palota másik oldalán áll a város híres férfi szabójának, Sonnenberg Salamonnak egykori háza, melyben ma a magyar konzulátus működik. A ház szintén szép példája a szecesszió magyaros stílusának, a díszes homlokzat szépsége pedig nemcsak önmagáért való, az építtető ezzel a városban elfoglalt státusát is jelezni kívánta.
Nyitott szemmel korzózni
Pár perc múlva elérjük a Korzót, a város sétálóutcáját, ahol a forró nyári délelőttön lassan hömpölyög az élet, senki sem siet, a hangulat mediterrán városokat idéz.
A Korzó ékessége, a Szabadvidéki Kereskedelmi Bank épülete
Nem kell sokat sétálnunk a következő szecessziós remekműig, a Szabadvidéki Kereskedelmi Bank 1907-ben épült palotájáig, mely a másik kedvenc szabadkai épületem. A földszint és a félemelet a banknak és az étteremnek adott helyet, míg az emeleten lakások voltak. A falakon a magyar népi motívumok mellett a bankra utaló szimbólumok is feltűnnek, a takarékosságot jelképező méhek, a szorgalmat megtestesítő mókusok és a bölcsességet jelképező bagoly.
Az egykori Arany Bárány Fogadó a szabadkai sétálóutcán
Az utca túloldalán álló Arany Bárány Fogadó 1857-ben épült, 1904-ben építették át a müncheni Jugendstil stílusban. Akkoriban a város legkedveltebb vendéglátóhelye volt.
A legek városházája
Szabadka jelképe, a szecessziós városháza, előtérben a Szabadkai Népszínház monumentális épülete
Hatalmas méreteivel már a Korzó elejéről is látszik a város leghíresebb szecessziós épülete és egyben jelképe, az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb városházája, több mint 100 méter hosszú, alapterülete közel 6000 négyzetméter, tornya 76 méteres. Az építéséhez szükséges tetemes összeget Bíró Károly polgármester a szabadkai homokvidék felparcellázásából és eladásából fedezte.
A városháza folyosóin is gyönyörűségeket látni
Komor Marcell és Jakab Dezső tervezőpáros számos épületet tervezett a monarchia városaiban, de mind közül ez a legismertebb. Az épület díszítőelemei a Zsolnay-gyárban és Róth Miksa műhelyében készültek. Nemcsak kívülről, de belülről is érdemes körülnézni. Láthatjuk Róth üvegablakait, melyeken a magyar történelem fontos személyiségének alakját örökítette meg, például Szent Istvánt, Mátyás királyt, Deák Ferencet. De a folyosók is gyönyörűek, ilyen környezetben még az ügyintézésre való várakozás szörnyen unalmas félórái is könnyebben telnek. Egyéni turisták keddtől péntekig nézhetik meg belülről az épületet. Az épület tornyába is fel lehet menni, a 45 méter magasasan lévő kilátóból csodálhatjuk meg Szabadkát.
Az olimpiai bajnok építész
Bár a városháza uralja a teret, azért a közelben álló épületeket is érdemes szemügyre venni. Mint például a szintén a Szabadság téren álló Magyar Általános Hitelbank sárga palotáját, ami hatalmas épület, de az előtte álló fák és a teret meghatározó Városháza mellett szinte eltörpül. A bécsi geometrikus szecesszió jegyeit felvonultató épület tervezője Guttmann Arnold volt, akit bizonyára mindenki jobban ismer Hajós Alfrédként. Ő nemcsak az újkori olimpiák első (és második) győztese is volt, de építész, újságíró, labdarúgó, játékvezető, sőt a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya is.
A városháza szomszédságában egy városi bérpalota, az erkélyek alján diszkrét díszítésekkel
Érdemes két perces kitérőt tenni a közelben álló tornyos városi bérpalotához is, mely a geometrikus szecesszió szép példája. Különös részletek az erkélyek alján található mozaik lapokból kirakott stilizált madarak és kovácsoltvas maszkok.
Kívül-belül szecesszió - a szabadkai zsinagóga
Szintén a Komor-Jakab szerzőpáros tervezte a város másik híres épületét, a zsinagógát, mely a New York-i és a budapesti után a világ harmadik legnagyobb zsidó imaháza. A 2018 tavaszára felújított épület gyönyörű és hatalmas. Egyszerre 1600-an fértek be, a földszinten 850 férfi, a karzaton 550 nő. Szükség is volt ekkora helyre, a századfordulón ugyanis a szabadkai zsidó közösségnek még háromezerötszáz tagja volt.
A szabadkai zsinagóga, az egyik legnagyobb és legszebb zsidó imaház
Az épületkerámiák a Zsolnay-gyárban, a zsidó motívumokat magukon viselő üvegablakokat Róth Miksa készítette. A hatalmas kupola átmérője tizennégy méter, a rossz talajviszonyok miatt betonoszlopok tartják. A zsinagóga hétfő kivételével mindennap látogatható. Mi persze hétfőn mentünk, így sajnos, ezúttal nem tudtunk bemenni. De ahogy mondják, legalább lesz miért visszajönni.
A vízvezetékszerelő szobra, a csavarkulcsa már nincs meg, néha helyette kap egy szál virágot a kezébe
Visszafelé a nagy hőségben megálltunk egy fagyizóban, az árnyas fákkal szegélyezett, hangulatos Dimitrija Tucovića utcában. Szemben természetesen egy újabb szecessziós remek, a zsidó hitközség visszafogott épülete. Szintén ebben az utcában egy igen különös szoborra is figyelmesek lettünk, a vízvezetékszerelő csatornanyílásból kinéző szobrára, amelyet annak apropóján helyeztek itt el, hogy város csatorna-rendszerének kiépítését épp itt kezdték el.
Szabadka kirándulóhelye
Hazafelé megálltunk még kicsit a pár kilométerre fekvő Palicson, ahol tovább lehet a tobzódni a szecesszióban. Palicsfürdő a századfordukó környékén már egyre inkább polgáriasodó Szabadka kedvelt kirándulóhelye volt, 1897-ben már villamos járt a két település között. A favázas víztorony, a vigadó, a női fürdő ma is megvannak még.
Szabadka közeli kirándulóhelye, Palics
A Monarchia népszerű fürdővárosa ma is sokakat vonz, fürödni azonban a tóban sajnos nem lehet. A természetes eredetű, alföldi szikes tóba évtiezdeken át beleengedték Szabadka szennyvizét, emiatt pedig a vízben elszaporodtak a mérgező algák. A környék parkjait szépen rendben tartják, a tó azonban, bár ott van és szépen csillog a vize a napfényben, mégis élettelen díszletnek tűnik. Állítólag megindultak már a munkálatok a tó rendbetételére, két évtizede most a legjobb a vízminőség, épp ezért a bizakodó hangok remélik, a nem túl távoli jövőben talán újra lehet majd fürdeni a Palicsi-tóban.
A Zsolnay gyárban készült szecessziós kék vázák egyike, melynek eredetijei Bécsbe készültek, a másolatokból kettő került Palicsra
Az augusztus végi kánikula nem volt a legideálisabb időpont a városi sétához, egy kellemes, nyáreste mindenképpen jobb lett volna. Ez azonban csak a komfortérzetünkön rontott némiképp, a szabadkai szecessziós épületek szépségét sem a tikkasztó forróság, sem a röszkei határon töltött közel három órás várakozási idő nem homályosíthatta el.
Hasznos információk a szabadkai utazáshoz:
Szabadka hivatalos turisztikai honlapja
A szecessziós séta térképe, információk az épületekről
A cikk 2019 szeptemberében jelent meg először.
