Szeretem azt az élményt, amikor megérzem egy évszak megérkezésének pillanatát. Ebben az évben számomra a Lesenceistvánd feletti Mária-kápolnánál érkezett meg az ősz. Tökéletes volt az élmény.
A Keszthelyi-hegység zárt erdőtömbjétől északkeletre, a szintén a Keszthelyi-hegységhez tartozó, de már bazaltból felépülő hegyektől (Uzsa felett működik hazánk legnagyobb bazaltbányája) délre kies szőlődombok ékelődnek az erdők közé Lesenceistvánd, Lesencetomaj és Lesencefalu határában. Csodálatos vidék. Tapolca felől itt érkezünk meg az OKT-n a Keszthelyi-hegységbe és a Kő orra jellegzetes magaslata alatt, a térképeken is jelzett kilátópontnál nyilván sokan állnak meg rácsodálkozni a Tapolcai-medence tanúhegyeire, hazánk egyik legszebb tájára.
Valóban kivételes kilátás nyílik innen a Tapolcai-medencére, a tanúhegyek megunhatatlan, szép formáira, de innen nézve rálátunk a Keszthelyi-hegységnek a Balatonederics feletti lapos hegyhátára, sőt, a Balaton víztükre mellett a Bakony vonulatai is kivehetők innen. Mindehhez sárguló szőlőlevelek adják a festői hátteret.
Az OKT nyomvonalától kicsit lentebb található a Mária-kápolna, amely a maga misztikus hangulatával varázsolja még teljesebbé az élményt. A kápolnához ráadásul csodás jelenéseket társít a néphit: csőszök láttak az itt álló diófa környékén nagy fényességet, amelynek közepén Szűz Máriát pillantották meg. A jelenést követően sokan zarándokoltak a képpel ékesített fához imádkozni, majd később felépült a kápolna is.
Kiváló helyszín egy kis csendesülésre, főleg, ha az ember egy hosszú túrát követően naplementére érkezik ide, tökéletes őszi fények közepette.
A cikk először 2022 októberében jelent meg.
